Tengerészgyalogosok mentették ki az árvízből a kimerült kutyát, majd örökbe is fogadták

50 éve nem látott erejű árvíz öntötte le a dél-mexikói Tabasco régiót. A Gamma árvíz és az Eta hurrikán e területen csaptak össze, rettenetes esőzést okozva. Több mint 300 ezer embert érintett a természeti katasztrófa valamilyen formában, több tucatnyi áldozatot követelve, miközben az eltűntek száma is több százra rúg.

A vihar már elült, de hatalmas pusztítást hagyott maga után. A mexikói haditengerészet katonái éjt-nappallá téve segítették a bajbajutottakat, csónakokon fésülték át az elárasztott vidéket, hogy biztonságba vihessék a kint rekedteket. Az egyik szerencsés nem más volt, mint egy labrador, aki egy ház falának támaszkodva az életéért kapaszkodott egy fém korlátba, testét félig ellepte a víz.

A végtelenül kimerült kutya órák óta várhatta, hogy valaki felfigyeljen rá, és felkarolja. A maszkos emberek láttán először összerezzent, ám ahogy megérezte a simogató kezeket buksiján, megértette, hogy érte jöttek. Mancsát rátette a csónak szélére, kérve, hogy emeljék be, mentsék meg.

Gyorsan átszállították egy nagyobb mentőcsónakra, majd orvosi ellátásban részesítették a legyengült ebet. A rettegő, lesoványodott kutya látványa még a legkeményebb katonákat is megríkatta.

Senki nem hiányolta a négylábú túlélőt, így menhelyre került volna, vagy vissza az utcára. Ám kedves jelleme, hálás tekintete miatt olyannyira beleszerettek a haditengerészetnél, hogy hivatalos ünnepség keretében családjukba fogadták.

A kutya igazi hírességgé vált közösségi oldalukon: követőik segítségét kérték, hogy megtalálhassák a leginkább hozzáillő nevet.

Barátságos, kíváncsi természete és fizikai erőnléte miatt még az az ötlet is felmerült, hogy a megfelelő képzést követően mentőkutyává avanzsálhasson. „Csodálatos lehetőségek rejlenek benne, megvan hozzá a képessége” – áradoztak róla a katonák.

Bizonyára remekelne a feladatban, hiszen pontosan tudja, milyen érzés egy félelmetes helyzetben egyedül, elveszetten várni arra, hogy megmentsék. Neki szerencséje volt, hiszen megtapasztalhatta azt az érzést is, ahogy segítő karok helyezték biztonsága - a legszebb ajándék lehetett számára, hiszen a reményt és az életet kapta vissza ezáltal.