Új kutatás tanúsítja a kutya-ember barátságot
2018. October 18., 06:30
Szerző: László Enikő
Kategória: Jó tudni!
A kutyák mindig is nagy szerepet töltöttek be az emberek életében. Ezt bizonyítja az a kutatás is, amelyben kiderül, már a nagy vándorlások korában is velünk tartottak négylábú barátaink.
Tudósok szerint az első farmerek, akik kivándoroltak a Közép-Keletről a kecskéiket, juhaikat és kutyáikat is magukkal vitték útjukra. Az első farmerek a termékeny félhold területén, azaz a mai Szíriában, Irakban, Egyiptomban és Jordániában éltek. Azok az emberek, akik vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, szinte rá voltak kényszerülve az állatokkal való együttélésre. Körülbelül 9000 évvel ezelőtt ezek az embercsoportok Európa és Ázsia területére kezdtek vándorolni. A vadon élő farkasok az emberrel való együttélés hatására háziasodtak és egyre inkább átalakultak a ma élő kutyák elődeire. A háziasodásról azonban nem áll rendelkezésünkre sok információ, a tudósok eddig inkább csak következtettek arra, mi és hogyan történt.
Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.
Az új kutatásból az derül ki, hogy a vándorlások során az emberekkel együtt tartottak kutyáik is. A bizonyítékok a ma élő ebekből kivont DNS mintákon alapszanak, melyeket Európa- és Ázsia-szerte megtaláltak régészeti leleteken. A francia Rennes Egyetem professzora, Dr. Morgane Ollivier azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy:
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a kutyáknak és az embereknek összefonódott története van: a kutyák követték az embereket az Európába tartó vándorlás alatt. A kutatás azt bizonyítja, hogy az emberek és az ebek között régóta szoros kapcsolat áll fenn.”
Amikor a vándorlás befejeződött, az emberekkel érkező kutyák elkezdtek szaporodni a már Európában lévő társaikkal, ami méginkább megváltoztatta génállományukat. Ennek a rendkívül hosszas folyamatnak a hatására alakult ki ennyi fajtájú, színű, méretű és természetű négylábú kedvenc, akikkel ma osztjuk meg otthonainkat.
A teljes kutatás az alábbi oldalon tekinthető meg.
A háziasodásuk története:
- a farkasok 20-40.000 évvel ezelőtt váltak kutyákká, az emberrel való együttélés hatására
- lehetséges, hogy két különböző, egymástól több ezer mérföldre élő farkaspopulációt szelidítettek meg
- a háziasodás során a farkasok génjei és viselkedése átformálódott és ebből alakultak ki a mai kutyák
Kiskutya-szindróma, avagy miért tekintünk másként a kistestű kutyákra, mint a nagyobbakra?
Több tanulmány is rámutat arra, hogy az emberek hajlamosak elnézőbbek lenni a kicsi kutyákkal. Mi lehet ennek az oka?
A macskák is gyászolnak, ha elveszítik legkedvesebb barátaikat, így a kutyákat is
Egy új tanulmány szerint a cicáknak is fáj, ha búcsút kell venniük azoktól, akiket szeretnek.
Miért érintik össze orrukat a kutyák?
Üdvözlés, információgyűjtés, a kötődés növelése... Mi mindenben segítheti a kutyákat ez a barátságosnak tűnő gesztus?
Miért élnek rövidebb ideig a nagytestű kutyák?
Hatalmas szív dobog e békés óriásokban - mi pedig azt kívánjuk, bár még több időt tölthetnénk el társaságukban. Van remény?
Miért csóválja a kutya a farkát?
Boldog, kíváncsi, vagy éppen békítő szándékkal jár a farkincája? Rengeteg oka lehet a csóválásnak, de hogyan is alakult ki ez a viselkedés?