Tudástár

Hozzánk hasonlóan kutyáink is szenvedhetnek szorongástól, a krónikus stressz negatív hatással lehet általános egészségükre és életminőségükre. Milyen jelekre kell figyelnünk?

Stressz – a mindennapos szóhasználatba olyannyira beépült, hogy már a szó hallatán is kényelmetlenséget érezhetünk. A korlátok közé szorítottság és a tehetetlenség érzése, a szüntelenül kavargó gondolatok, általános feszültség, ingerlékenység és még számtalan fiziológiai és pszichés, érzelmi formában mutatkozhat meg. Lehetünk stresszesek az élethelyzetünkben bekövetkezett változások, a munkánk, családunk, kapcsolataink miatt, de pusztán attól is, ha a napi rutinunk megtörik.

Bár az okok némileg eltérőek, a velünk együtt élő kutyák sem mentesek a stressz alól. Fokozottan érvényes az utcára kidobott, az erdőben hagyott, a menhelyeken élő, de a hátsó udvaron láncravert, mozgás- és ingerszegény környezetben élő kutyákra is. Rengeteg oka lehet, miért válik egy kutya stresszessé otthon vagy sétákon: unalom, magány, hangos zajok, a napirendben bekövetkező legkisebb változások, költözés, családtag érkezése vagy elvesztése is szorongást válthat ki belőle. Maga a gazdi is lehet stresszfaktor, hiszen kedvenceink megérzik, milyen hangulatban vagyunk, s ha stresszelünk, könnyen átveszik rezgéseinket.

Honnan tudjuk megállapítani, hogy a kutya stresszel?

Tudjuk, hogyan hat ránk a stressz, milyen érzéseket kelt bennünk, kedvencünk viszont képtelen szavakba önteni mindazt, amin keresztülmegy. A jelek gyakran alig észrevehetőek, s a stresszel összefüggő megnyilvánulások a normális viselkedést is imitálhatják, például, ha izgatottságában fel-alá rohangál, ugrabugrál vagy szüntelenül ugat. Kezdő kutyásként nem könnyű megmondani, hogy éppen stresszhatás alatt áll-e, de tapasztalt szemmel is fokozott figyelmet igényel, ha kutyánk felnőtt vagy idősebb korában került hozzánk, és nem ismerjük a múltját, nem tudjuk még, adott helyzetben hogyan fog reagálni. Léteznek ugyanakkor olyan „egyezményes” jelek, melyek egyértelműen stresszes állapotra utalnak. 

I. Testbeszéd

Szemek

A boldog kutya egyik ismérve a kölykös tekintet: csillogó szemei, lágy nézése, laza szemhéjai mind azt közvetítik felénk, hogy jól érzi magát, rendben van. Stresszes helyzetben szemei elkerekedhetnek, a pupillák kitágulhatnak, s a testi feszültség vagy fizikai korlátozottság miatt idegesen is forgathajtják szemüket - ilyenkor rendszerint a szemfehérje is jól látható. Az ijedt tekintetet kísérheti gyors pislogás vagy tompultság, sokk esetén semmibe révedés is. Szorongást, bizonytalanságot és fájdalmat is tükrözhet az összehúzott szemhéj, amikor a kutya szeméből csak egy vékony vonal látszik, szinte hunyorog. (Megadó üdvözlésnél is megfigyelhető, például kölyköknél idegen kutyák társaságában.)

Lelapuló fülek

Az egyik legkönnyebben felismerhető testi jelzés: a fülek a fejhez simulnak, hegye hátrafelé áll, lelapul. A hátracsapott fültartás jelezhet megadást is, ismerkedésnél vagy a hierarchiában felette álló kutya üdvözlése esetén. Ha azonban a kutya feszülten hegyezi füleit, kihúzza magát és éberen figyel, teste megfeszül, izgalmat (pl. barát érkezése), de fenyegetést, veszélyt vagy érzékelhet a közelben.

Hátrahúzott száj

Mintha mosolyogna – gondolhatnánk, ám az ajkak hátrahúzása, a szájsarkak összeszorítása szorongás jele is lehet. A helyzettől és a kutya jellemétől függően fokozódhat vicsorgássá is, ha morgás kíséri, odacsíphet vagy haraphat is. A bajusz állása is szembeötlő, feszültség esetén előfordul, hogy szinte minden egyes szálat meg lehet számolni.

Szájnyalogatás, nyálzás

Társas helyzetekben a száj nyalogatása az alázatos megadás jele is lehet, ugyanakkor a kutya feszültségét, szorongását is kifejezheti általa. Nyálzást válthat ki a vacsora előtti várakozás felfokozott izgalma, utazásnál pedig a hányinger, ha a kutya nehezen viseli az autózást, fél.

Kutyafarok

A farok helyzete, a csóválás minősége, üteme hűen tükrözi a kutya aktuális hangulatát. A lábak közé húzott farok jó jelzője a stressznek – az érzelem erősségétől függően elfedheti a kutya alhasát, de mutathat lefelé is, hegye enyhén csóválhat. Bizonytalannak érezheti a helyzet kimenetelét, kifejezheti alárendeltségét társával vagy gazdájával szemben, ugyanakkor félelemét is jelezheti ily módon külső tényezők (pl. vihar, hangos zajok, tömeg, stb.) miatt.  

Lihegés, remegés

Meleg hatására vagy fizikai megerőltetéssel járó tevékenység közben a kutyák lihegéssel hűtik magukat, orrukon és talppárnáikon keresztül izzadnak. Néhányan azonban idegességükben is jól látható tappancsnyomokat hagynak maguk után. Hideg esetén pedig reszkethetnek, ha fáznak. Mindkét jelenség utalhat azonban stresszre és súlyosabb egészségi állapotra is, ha egyéb körülmények között mutatkozik meg önmagában vagy együttesen.

Ásítás

Ha éber kutyánk hatalmasat ásít, közben óriásira tátja a száját, behunyja szemét, befejezésekor megrázza fejét, esetleg hangot is ad mellé, izgatottságát vagy idegességét próbálhatja oldani. Észrevehetjük, amikor az állatorvosnál várunk a sorunkra. A stresszoldó ásítás jóval hosszabb, intenzívebb és látványosabb, mint egy álmosan vagy unalmában elnyammogott ásítás.

Feszült izmok

Vélt vagy valós fenyegetettség-érzet következtében a kutyák izmai is megfeszülhetnek, mozgásuk darabosabbá válhat. Például, ha az állatorvosi látogatás különösen feszélyezi, végtagjainak megmozdítása is kisebb kihívással járhat az ízületek vizsgálatakor.  

Nyüszítés, ugatás

A hangadás a kutyák önkifejezésének természetes része, stressz hatására azonban intenzitása és az ugatás magassága is jelentősen megnőhet. A nyüszögés, vonyítás vagy a panaszos sírás szintén utalhatnak szorongásra. Szerencsésebb esetben a kutya csupán figyelemre és egy kis foglalkozásra vágyik, ám a stressz miatt a gazdi távollétében állandósulhat a hangadás, mellyel a "falkát", vagyis családját hívja haza, egyúttal önmagát próbálja megnyugtatni.

Túlzott vedlés

A tavasszal és ősszel jellemző vedlés mellett számos kutyafajta egész éven át hullatja a szőrét, a lakásban felgyülemlő szőr mennyisége pedig a téli fűtés hatására is megnőhet. A vedlés tehát nem jelez szükségszerűen stresszt, ám megfigyelhető, hogy a szorongásnak kitett kutyák fokozottabban hullatják a szőrüket, bőrük korpásodhat is. Olyan egészségi állapot jele is lehet, melynek szemmel látható egyéb tünete nincsen, ezért érdemes kivizsgáltatni, mielőtt feltételezésekbe bocsátkoznánk.

Testtartás megváltozása

Az egészséges kutya testsúlya mind a négy lábán egyenlően oszlik el állás, járás közben. Ha nincsen ortopédiai vagy idegrendszeri problémája, stresszre utalhat, ha hátsó lábaira terheli súlyát, lekushad, félelmében a földre lapul. Izmai megfeszülhetnek, farkát maga alá húzza.

Testfunkciók megváltozása

Stressz esetén a kutyáknál is előfordulhat, hogy „sürgős dolguk” akad. A hirtelen támadt vizelési és/vagy ürítési inger kiváltója lehet erős negatív érzelmi hatás is. Az étvágy, valamint annak hiánya is jó indikátora lehet a szorongásnak (mennyit fogyaszt, milyen gyorsan habzsolja be vagy éppen elutasítja az ételt, stb.), ugyanígy a széklet mennyisége, minősége és a székelés gyakorisága is. Emésztőrendszeri problémák, bakteriális vagy vírusos fertőzés, paraziták is állhatnak az étvággyal és ürítéssel összefüggő tünetek hátterében, ajánlatos ellátogatni állatorvoshoz. 

II. Viselkedés

Vakarózás, nyalakodás

Frusztráló, stresszes vagy izgalmas helyzetekben is megfigyelhető, hogy a kutya intenzíven vakarózik vagy feltűnően nyalogatja, rágcsálja a mancsát, hátsóját. E feszültségoldó technikák azonban további bajok (pl. bakteriális fertőzések) forrása is lehet, igyekezzünk megelőzni, mielőtt berögződne, állandósulna a viselkedés. Célszerű megmutatni állatorvosunknak is, hátha betegség (pl. hormonális eltérés, fertőzés, parazita stb.) rejlik a hátterében.

Biztonság keresése

Félelmében felkúszhat a gazdi ölébe vagy feszülten felül mellé a kanapéra, szorosan hozzábújik. Gyakran elkövetjük azt a - sokak szerint kutyanevelési szempontból nemkívánatos - hibát, hogy szorongó kutyánkat megölelgetjük, ezt azonban úgy fordíthatja le saját nyelvére, hogy viselkedéséért jutalmat kap a szeretgetés formájában.

Elkerülő vagy behelyettesítő viselkedés

Megfigyelted már, hogy bizonyos helyzetekben kedvenced megpróbál „elmenekülni” oly módon, hogy arrébb húzódik, majd látványosan belemerül egy-egy tevékenységbe? Például a földet szaglássza, vagy hevesen ásni kezd, mintha valami rettentő fontos teendője akadt volna, és a hívásra sem reagál (vagy csak nagyon lassan). Ez a fajta elkerülő és behelyettesítő viselkedés kívülről nézve nem éppen udvarias megoldás, ám még mindig jobb, mintha világgá futna vagy agresszióhoz folyamodna. Ha kedvencünk kerüli az interakciókat más kutyákkal, emberekkel, vendégekkel, és a pozitív megerősítés, tudatos gyakorlás sem vezet célra, inkább tartsuk tiszteletben a döntését, ne erőltessük, mert ha kényszert érez, szorongása tovább fokozódhat.

Elbújás vagy menekülés

Az elkerülés felső szintjének is nevezhetnénk, amikor a kutya sétán gazdája lába mögé bújik a számára feszültséget keltő helyzetben. Akár meg is bökdösheti orrával, jelezve, hogy „menjünk arrébb, de gyere te is velem”. Ha ez nem vezet célra, megpróbálhat elbújni egy tereptárgy, akár parkoló autó mögé. Otthon pedig az ágy alatt, az egyik üres szobában vagy a szekrény aljában is megpróbálhat menedéket keresni, hogy biztonságra lelve kivonhassa magát a helyzetből, pl. vendégek látogatása vagy vihar esetén.

Hiper-éberség

A legjelentéktelenebb zajra is felfigyel, netán ugat? A nap 24 órájában „őrszolgálatban” van? Az állandó éberség, a környezet szemmel tartása gyakori azoknál a kutyáknál, akik nem érzik magukat jól életterükben, nem képesek lazítani, kikapcsolni.

Járkálás, farokkergetés

Feszültség jele lehet, ha a kutya ugyanazon a nyomvonalon nyugtalanul járkál fel-alá vagy körbe-körbe. Társulhat farokkergetéssel és -rágcsálással is. Idegrendszeri betegségre is utalhat, ezért ha gyakran tapasztaljuk, mindenképpen kérjük ki állatorvosunk véleményét.

Megrázza magát

Fürdés, úszás, esős séta után természetes, hogy kutyánk megrázza magát – ily módon a szőrébe tapadt víz akár 70%-ától is képes megszabadulni. Ez a jelenség teljesen normális, ám stresszes helyzetben is produkálhatják. Tapasztaltad már, hogy egy erélyesebb rászólás után kedvenced szinte azonnal megrázza magát? Vagy az autóból kiszállva, esetleg a városi forgatagban, vagy mikor az állatorvosnál levetted az asztalról és végre szilárd, biztonságos talajt ért a mancsa? Mondhatni, lerázta magáról a feszültséget. (Bár mi is ilyen könnyen oldhatnánk a stresszt…)

Rombolás

Ha távollétünk után arra érünk haza, hogy szivacspelyhek fodrozzák otthonunk, „felrobbant a szemetes" vagy csak úgy magától darabokra szakadt a kanapé, szorongás vagy unalom lehet a bűnös. 

Szobatisztasági gondok

Ha a tökéletesen szobatiszta kutyánk baleseteket produkál otthon, míg távol vagyunk, szorongás is állhat a hátterében. Ugyanakkor számításba kell vennünk az egyedüllét időtartamát, az időjárási körülményeket, és a kutya egészségi állapotát is. Egy meleg nyári napon a reggeli sétát követően is többet ihat kedvencünk, s nem biztos, hogy 8-10 órán át képes lesz tartani vizeletét. Cukorbetegség esetén az átlagosnál jóval több folyadékot vehet magához, s ehhez mérten a vizelés gyakorisága, a vizelet mennyisége is nőhet. Hűvös időben a felfázást sem zárhatjuk ki, húgyúti fertőzés következtében is bepisilhet. Idős korban a demencia és a záróizmok feszességének gyengülése is okozhat baleseteket. Félelmében a kutya gazdája jelenlétében is maga alá piszkíthat, ha az erős negatív érzelmi hatás hozzá köthető vagy külső körülmények (pl. vihar, tűzijáték) extrém mértékben stresszeli.

Összegzés

A feszültséget keltő dolgok miatt kutyánk könnyen bepánikolhat, választhatja a menekülést, a megadást vagy akár a támadást is, hogy a vélt vagy valós fenyegetéstől megvédje magát. Ezért is olyan fontos az idegenek és gyerekek közelében odafigyelni kutyánk viselkedésére, mivel ők nem biztos, hogy pontosan értik kutyánk testbeszédét úgy, ahogy mi, közelségükkel és gyors mozdulataikkal szorongást generálhatnak benne. Ugyanez érvényes a kevéssé szocializált vagy betegséggel küzdő, fogyatékossággal rendelkező (pl. látás-, hallássérült) vagy idős kutyáknál, akik csökkent képességeik miatt nehezebben olvassák mások viselkedési jeleit. Kutyánk és a környezetünkben lévők biztonsága érdekében a legjobb, amit tehetünk, ha gondosan odafigyelünk mozdulataikra, jelzéseikre, hogy elkerülhessük az esetlegesen problémás helyzeteket, mielőtt megtörténnének.

A teljes cikk ITT olvasható!