Állatvédelmi törvény: a felkorbácsolódott hangulat hatására visszavonták a javaslatot

Kutyatartók, állatbarátok, és állatvédők egy emberként háborodtak fel az Állatvédelmi Törvény módosításáról szóló törvénymódosítási javaslaton, melyet Semjén Zsolt nyújtott be április 26-án az Országgyűlésnek. Május 3-án tárgyaltak a benyújtott javaslatról, ám az állatok védelmének témája sajnos nem volt képes megtölteni a termet.

A javaslatot hatalmas felháborodás követte a civil szervezetek részéről ugyanúgy, mint a gazdik, és állatbarátok felől. A javaslatban említett „ebadó” (pontosabban ebrendészeti hozzájárulás, mely adó formájában lenne beszedhető) csak a jéghegy csúcsa: a módosítás rendkívül hátrányosan érintené nem csak a civil (állatvédő) szervezeteket, de magukat az állatokat is. Márpedig azzal mindenki tisztában van, milyen jelenleg az állatok, az állatvédelem helyzete hazánkban, elég csak azokra a naponta megjelenő hírekre gondolnunk, mely kidobott kölykökről, megkínzott állatokról szólnak…

A botrány kirobbanását követően alig 24 óra telt el, és a Minisztérium közleményt tett közzé, melyben arról tájékoztat, hogy a javaslatot visszahívják átdolgozásra. A közleményben leírják, hogy az állatvédőkkel megkezdett egyeztetéseket tovább folytatják majd – reméljük, ezúttal valóban meg is hallgatják a szervezetek megoldási javaslatait, és ezeket fel is használják a javaslat elkészítésénél. (Részletesebben lásd lentebb.)

Hatalmas siker, hogy nem egész egy nap alatt sikerült elérnünk az állatbarátok összefogásával, hogy a rendeletet visszavonják – mondta kérdésünkre Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) elnöke.

A legnagyobb probléma az áprilisban benyújtott javaslattal az volt, hogy ütközik az alaptörvénnyel – meséli Gabriella. Az állatokat és az állatvédőket egyaránt hátrányosan érintette. A civil szervezetek munkáját nagyban hátráltatta volna az, hogy elvették volna tőlük a perindítási lehetőséget, holott ez szinte az egyetlen fegyverük  azokkal szemben, akik nem megfelelően bánnak az állatokkal. E jog eltörlésével ráadásul az összes folyamatban lévő per megszűnt volna az állatkínzókkal szemben. Gabriella a kérdésünkre elmondta, hogy így csak a magánszemélyek indíthatnának pert az állatkínzókkal szemben - de erre se ideje, se pénzügyi lehetősége nincs a legtöbb állatbarátnak. És miért is tennék, ha a civil szervezetek elvileg e célból is jöttek létre?

Nagy probléma volt továbbá, hogy a javaslat nem kínált valós megoldást a több tízezer gazdátlan, utcára kerülő kóbor állat számára. Sőt. Egyrészt nem helyezett kellő hangsúlyt az ivartalanításra, holott a peremterületeken és a hátrányos helyzetű családok lakókörnyezetében élő kutyák ivartalaníttatásával sokat lehetne tenni a probléma megszüntetéséért. Rengeteg kölyök születik, akiket a családok nem képesek gondozni, sokuk utcára kerül, és gyakran ezzel még jól járnak, hiszen ha szerencséjük van, egy állatvédő szervezet segítségével rátalálhatnak egy szerető gazdára. Sokuk viszont rengeteg kínnal küzdve él, gyakran meg sem érve akár az egy hónapos kort sem. Naponta hallani zacskóban kidobott egy-két napos kölyökkutyáról…

“Felméréseink szerint kb. 30.000 peremterületen élő kutyát kellene ivartalanítani most rögtön, hogy ne termeljük újra és újra a kóbor állatok létszámát. Az állam elképzelése szerint így még pont 60 évig kellene folytatniuk az ivartalanítást, hogy a végére érjünk, viszont ezalatt az idő alatt meghatványozódik a probléma. Mindezidő alatt a civil állatvédők évente több tízezer állatot ivartalanítanak civil erőforrásból. Évente kb. 22 ezer állat kerül be az ellátórendszerbe, viszont több tízezer az utcán marad. És bár évről évre nő az élve kikerülések aránya, még így is több ezer állat értelmetlen és elkerülhető halálával vagyunk kénytelenek szembesülni. Erre évente becsléseink szerint kb. 4 Mrd forint megy el az adófizetők pénzéből. Ezt hívjuk kutyaholocaustnak állami pénzen. A helyzetet pedig 2 év alatt kb. 600 M forintból meg lehetne oldani a peremterületi ivartalanításokkal. Tömeges ivartalanítási programok megvalósítását kellene végrehajtani azonnal és országszerte.” - írja a MÁOSZ a weboldalán.

Másik probléma ezzel kapcsolatban az volt, hogy a tervezett ebrendészeti hozzájárulás feltehetően még több kidobott kutyát eredményezett volna. És mivel nincs pontos nyilvántartás az ebekről az országban, hogyan is lehetne számon kérni az “ebadót”? A befizetett pénzekből pedig az ebrendészeti telepek költségei lennének finanszírozva, holott az állatvédők épp ezek felszámolását sürgetnék.

Fájó pont volt az állatvédők számára, hogy a több hónap kemény munkájával, az IM (Igazságügyi Minisztérium) részére elkészült javaslataikat semmilyen formában, még csak töredékét sem emelték be a javaslatba. Holott - ahogy mi is beszámoltunk róla - hónapokig folyt a minisztérium és a szervezetek között az egyeztetés a törvényről, ezt pedig hosszú hetek munkája követte, ami alatt fáradtságot nem kímélve elkészítették az állatvédők a javaslataikat.

Rengeteg javaslatot és tanulmányt is benyújtottunk már ezelőtt is. Nem kevesebb, mint 8 éve (!) folyamatosan próbálunk tenni ilyen módon az állatok védelmének szigorításáért - ennek ellenére semmi nem található ezekből a most benyújtott javaslatokban. Az áprilisi javaslat megalkotói elkerülik a gyökérkérdést. - folytatta Gabriella.

Tüntetés – elhalasztva!

Kicsit több mint egy éve, hogy eddig még soha nem látott összefogással összegyűlt egy közel tízezer fős békésen demonstráló tömeg. Akkor az állatvédelmi törvény szigorítását követelték a jóérzésű emberek - ennek nyomán indult meg a reményt keltő folyamat, melyen egyeztetések sora folyt az állatvédő szervezetekkel. A fentiekben megismertek tudatában a MÁOSZ tüntetés szervezésébe kezdett, ám a törvénymódosítási javaslat visszavonásának a hatására ez elhalasztódik. Mészáros Gabriella azonban elárulta, hogy amennyiben szükségesnek látják, újra utcára fogják szólítani az állatbarátokat.