Egy éven át nézte a kutya a menhelyen, ahogy elsétálnak kennelje előtt, és örökbefogadják társait

Sophie, a szürke keverék minden egyes alkalommal reménykedve figyelt, amikor az érdeklődők beléptek a menhelyre. Figyelt, és várt. Hallgatta, ahogy meghatottan beszélnek a többi kutyához, hallgatta társai nyüszögését, ahogy azt kérték, őket válasszák. Aztán hallotta azt is, amikor a szerencsés kiválasztott tappancsai vidáman topogtak a padlón, miközben leendő családjuk fogta pórázuk végét, és tudták, végre hazamehetnek.

Sophie volt a legrégebb óta a menhelyen, a tekintetek valamiért mindig elsiklottak felette. Bull típusú keverék. Szürke színben. Nem az a típus, akire egyből felfigyelnek, hiába csóvált, és igyekezett egyetlen röpke pillanat alatt megkedveltetni magát az emberekkel.

Nóziját odanyomta a kennel rácsához, és azt leste, mikor néznek rá végre, hogy megláthassák a benne rejlő kedvességet, szeretetet. Nap nap után várta, hogy megtörténjen a csoda. Az állatmentők és az önkéntesek egytől-egyik beleszerettek, mindenki nagyon drukkolt neki:

„Sophie imádnivaló idősebb kutyahölgy, szemeiből mély érzelmek áradnak, szőre ezüstösen csillog – a legnagyobb kedvencünk ő.”

Reménykedését látva az egyik dolgozó úgy döntött, felszerel egy kamerát a kenneljében, és az elkészült felvételekből összeállítanak egy kis videót, ami azt mutatja be, hogyan is éli meg Sophie a várakozás pillanatait, és azt, hogy már megint nem nem őt választották:

„Hogy lehetséges, hogy az ember belenéz a szemébe, és nem szeret bele? Ebben az édes, lelkes öreglányban annyi életvidámság rejlik!”

364 napba telt, mire álma valóra vált. Ez idő alatt megtanult szépen sétálni a pórázon, finoman elvenni a falatot, ülni, pacsit adni, és lelkesen gyakorolta a könyörgő tekintetet is, amivel hatalmas sikert aratott. És egy nappal azelőtt, hogy letelt volna Sophie első éve a menhelyen, belépett az ajtón az az ember, aki csakis őt akarta:

„Sophie apukája a közösségi oldalunkon látta meg a hirdetést. Megcsináltuk srácok, 364 hosszú-hosszú nap után Sophie végre otthonra talált!” - írták meghatottan az állatmentők. Bár hiányozni fog nekik, de nagyon is örülnek annak, hogy olyan életet élhet ezek után, amilyet valóban megérdemel.