Egy mentett kutya is segíti a magyar mentőegységeket Törökországban

7.8 – a szám, amit egyre gyakrabban hallunk, mióta példátlan katasztrófa sújtott le Európa dél-keleti részére. Törökország, Ciprus, Jordánia, Libanon, Szíria, Grúzia, Örményország mellett még Irakban is érezhették a földrengés erejét. Rengetegen vesztették életüket a földrengés miatt, szerda reggel már arról számoltak be a hírek, hogy az áldozatok száma meghaladta a tízezret, miközben a sérültek száma is egyre nő. A túlélők utáni kutatás folyamatosan zajlik.

Bár a területen nem ritkák a földrengések, a mostani eseményhez hasonló pusztítást emberemlékezet óta nem tapasztaltak Törökországban. Ahogy befutottak az első híradások, egy egész világ fogott össze, hogy segítsék az ott élőket. Sorra indultak útnak a kutató-mentőcsapatok, köztük Magyarországról is több mentőkutyás egység érkezett a helyszínre:

• Magyar mentőkutyák is segítenek a törökországi földrengés helyszínén

A speciális képzésnek, megannyi gyakorlással töltött órának, éles bevetésen szerzett tapasztalatoknak és elszántságuknak köszönhetően már 12 túlélőt sikerült kimentenie a romok alól a magyar mentőcsapatoknak.

Níla, a mentőkutya is repülőre szállt gazdájával. Mosolyából ítélve nehéz elképzelni, milyen megpróbáltatások várnak rá az elkövetkező napokban, ahol emberek ezrei dolgoznak azon, hogy felkutassák mindazokat, akik életben maradtak.

De ő talán még jobban tudja, mit jelent várni arra, hogy valaki segítő kezet nyújtson felé. A kutya, akit egykor Lujzinak hívtak, szintén a bajbajutottak közé tartozott, mígnem a Tetovált Állatmentők szárnyaik alá vették, és megmentették életét. Most pedig már ő is ott van a helyszínen, és az életét kockáztatva fésüli át a romokat túlélők után.

Níla esete is mutatja, milyen kincseket dobnak el maguktól az emberek, ám ha szerencséjük van, akkor érkezik valaki, aki meglátja ezekben a reménykedő kutyusokban a lehetőséget.

Az alábbi képen a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület egyik négylábú tagját, Kevlárt láthatjuk, aki szintén Törökországban segédkezik jelenleg. Ám a szövegben olvashatunk a Kóborka Állatvédő Egyesület egykori védencéről is: Gino, a „rossz kutya” senkinek sem kellett itthon. Ki hinné, hogy lavinakutya lett belőle Ausztriában?

Nagyon sok hozzájuk hasonló négylábú éldegél a menhelyeken, holott egy kis segítséggel, törődéssel megmutathatnák a bennük rejlő csodát - akár életeket is menthetnének, ahogy Níla és Gino teszik.