Élelem megtagadása - az egyik legfontosabb tananyag a kutyának

Aktivitás a gazdival, nevelés, szeretet – ezek biztosítják kutyája jólétét.

Panyi Zita diplomás kutyatréner segít a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálásában.

panyizita.hu

Több tényezőn múlik az, milyen szokásokat vesz fel egy kutya az emberi étkezések alkalmával. Fajta, előélet, otthoni szabályrendszer megléte vagy hiánya, egészségügyi állapot, idegrendszeri típus, adott kutyus egyedi jellemzői. Általános érvénnyel elmondható: az élelemmegtagadás hatékonysága együttesen múlik a felsoroltakon, nem különíthetőek el egymástól élesen az elemek. Hiába választunk például társul egy köztudottan falánkságáról híres, hízásra hajlamos beagle palántát, ha kölyökkorától kezdve pozitív megerősítésen alapuló technikákkal okítjuk az élelemmegtagadásra és otthon minden családtag következetesen a helyére küldi a kutyust, nem engedik az asztalt bámulni és az étel közelébe helyezkedni, nem etetik titokban, ráadásként kielégítően van táplálva a kutya és a genetika erős gátló agyi idegi folyamatokkal látta őt el, akkor étkezésünkkor „jól nevelt” lesz. Azaz nem fog szűkölni, nem tappancsol asztalra, nem kaparássza a lábunk reménykedő szemekkel, nem ül mellénk, képes lesz tartósan a helyén maradni és kizárólag hívásra fog közeledni.

Vegyük most sorra egyenként fenti elemeket:

1. Fajta, szaglás.
   Noha minden kutya orra kiváló, a miénkéhez képest összehasonlíthatatlanul finomabban működik, ne feledjük: bizonyos fajtájúakat kifejezetten a szagnyomok követésére, egymáshoz viszonyított speciális elkülönítésére és analizálására szelektáltak. Ez természetszerűleg jár együtt a számukra vonzó szagok iránti fokozott érdeklődéssel, a szagok forrásának felkutatásával. Legyen szó az otthoni kuka tartalmáról, utcán talált élelemről, idegen által felkínált vagy attól megszerzett falatról egy park közepén.  
   A kutya szagérzékelésének és szagmemóriájának „szemléltetésére” képzeljünk magunk elé 2500 dm3 vizet, amiben egy apró kávéskanálnyi sót oldunk fel. Ők ezt tökéletesen kiszagolják, arányaiban érzékelik. Ugyanígy az éppen főzött leves főzés előtti akár 40-50 különböző összetevőjét, de releváns példa lehet, hogy autópályán felhúzott ablakokkal haladva, tartva a követési távolságot, a 2-3 autóval előttünk lévő jármű utasainak illatát is képesek pontosan, elkülönítetten érzékelni.
   A szagérzékelés belégzés általi fokozását hívjuk szimatolásnak. Ezáltal alkotnak maguknak ún. környezeti szagfestményt az őket egyszerre körülvevő illatokról, amelyekhez mintegy megkülönböztetési jelleggel benyomásokat társítanak. Így, hiába használják „csupán” egyetlen érzékszervüket, az életben maradáshoz az emberénél sokkal pontosabb és fontosabb információkhoz jutnak. A kutyák egyéni szagkapacitásától függetlenül, ha a kutya orrán áthaladó levegő által ért belső felületet vizsgáljuk, megközelítőleg az állat teljes testfelületével azonos részt kapunk. Ez az ember esetén mindössze pár cm2!
   Az átlagot vonva közel 1m2-es szaglómezejükben a kutyák körülbelül 200 millió szaglósejttel rendelkeznek szemben az ember nem egészen 1,5-2 cm2-es szaglómezejével, amiben 150 ezer a szaglósejtek száma. A kutyák szaglósejtjeinek ingerküszöbe is lényegesen alacsonyabb a miénkénél, plusz sejtjeik differenciáló képessége szélesebb spektrumú. Érdekességképp egy németjuhásznak 100 cm2-nél nagyobb szaglómező is rendelkezésére állhat, míg egy robosztus angol bulldog fajtársa ennek kevesebb, mint felével büszkélkedhet.
   
    

   

   
    
2. Előélet, szocializációs faktorok.
   Számos esetben keresnek meg minket kétségbeesett gazdik azzal a problémával, hogy kutyatársuk porszívózik az utcán, máskor élelemszerzési szándékkal szökik a házból, kertből vagy a futtató kerítésén átugorva kapcsol vadász üzemmódba. Ez utóbbi nem egyszer más állatok életének kioltásához vezet. Mindegyik viselkedés a zsákmányszerző ösztön megnyilvánulása. Ha olyan kutyát fogadunk örökbe, aki korábban vadászattal, kukázással tartotta magát életben, tette mindezt netán felnőtt koráig, irreális azt gondolnunk, ezek a viselkedési minták (tökéletesen) kitörölhetőek belőle. Kemény munkával lehet csökkenteni ezek intenzitását, megjelenési gyakoriságát, a kutya képzése során kiépíthetünk új pozitív és negatív irányú feltételes reflexeket, azaz megtaníthatjuk például a kutyát a talált/kínált élelem felénk történő vakkantással való jelzésére, megtaníthatjuk az élelem megtagadására, ám amint a kutyának kontrollálatlan körülmények között alkalma nyílik rá, vissza fog térni az akár korai szocializációja során rögzült mintákhoz. Amikről csak zárójelben jegyezzük meg: számára természetesek ragadozó voltából eredően. Éppen ezért nem győzzük hangsúlyozni: prevenció! Előzzük meg a bajt! Szökős, támadós kutyának nem adunk szabadságot, ha nem vagyunk vezetői, ha nem teljesít tartósan megbízhatóan vagy ameddig bármi előre gondolkozással kiszámítható tényező felbukkanhat a környezetünkben, ami aktivizálja régi mintáinak felszínre kerülését! Jobb egy 30 méteres hosszúvezetőn speciális mozgásformákkal fárasztani az ilyen kutyát, ami után kézből kapja a napi élelmet a felénk tanúsított engedelmességért cserébe, semmint hogy rátámadjon emberre/állatra, elejtsen egy macskát, egy toy méretű kutyát vagy elcsapja egy autó, mert épp beszűkült tudattal lohol egy szag nyomában.
   Sok gazdinak jó lenne átgondolni: ragadozó állattal él együtt, aki nem ember.
   
    

   

   
    
3. Otthoni szabályrendszer.
   Ez talán a legegyszerűbben abszolválható. A kutya hozzánk kerülésének első napján kijelölünk számára egy tartózkodási helyet, ahol mindaddig ott kell maradnia, ameddig mi étkezünk. Érdemes értelemszerűen ezt a helyet az ebédlőtől, a konyhától, az asztaltól vagy ha kanapén eszünk, akkor attól nagyobb távolságra kijelölni. Miért? Hogy ne a közvetlen közelünkben csorgassa a nyálát, ne vizslasson minket fél méterről. Ha ezeket hagyjuk, akkor ugyanis tudtunkon kívül, de pontosan arra tanítjuk: nem kell tiszteletben tartania minket, a személyes terünket, még a nyugodt, egyedül történő étkezéshez való jogunkat sem. Ameddig mi nem telepszünk mellé rendre 30 centire mondjuk reggelije vagy vacsorája elfogyasztásakor és nem piszkáljuk őt érintéssel, cseverészéssel mindeközben, ellenben hagyjuk nyugodtan étkezni, addig ugyanez fordítva is elvárható. A kutyus kijelölt helyről való távozása, a centiről centire való közelebb kúszása azonnal korrigálandó: ahányszor csak szükséges, visszavisszük a kutyust a kijelölt helyre. Nem tíz centivel közelebb hozzánk, hanem pontosan ugyanoda. Nyugodtan, kevés beszéddel. Ha okosan ott marad, az étkezés befejeztével megdicsérhetjük őt, megjutalmazhatjuk. Akkor sem dől össze a világ, ha az utolsó falatunkat neki adjuk okosságáért cserébe. A részeredményeknél, azaz ha végre kettő másodpercig lenyugodott a kutya és nem nyüszít, helyben marad, nem érdemes felzaklatni őt izgatott hangú „beledicséréssel”, szemkontakt felvételével, ezzel ugyanis csak azt érjük el, hogy felpattan, kizökken nyugalmából, mi pedig mindent kezdhetünk elölről. Ráérünk a gyakorlat legvégén, az étkezés tényleges befejezte után jutalmazni és lelkendezni. Ha fentiek nem jelentenek napi rutint, nem várhatjuk el kutyatársunktól, hogy egy étteremben ne fixáljon minket evés közben, ne sündörögjön körülöttünk, ahogyan az sem, ne igyekezzen egy közelében étkező másik állat táljába belemászni. Az otthon kialakított szabályrendszert érdemes minden családtagnak betartani és nem etetni titokban a kutyát, nem nassoltatni őt étkezései között.
   
    

   

   
   
    
4. Egészségügyi állapot.
   Bizonyos betegségek és állapotok, mint a pajzsmirigy rendellenes működése, hormonális eredetű problémák, cukorbetegség, szteroid-kúra, idegrendszeri betegségek, vemhesség okozhatják az éhség- és szomjúságérzet fokozott növekedését. Ez együtt jár az élelemforrások fokozott felkutatásával is. Ilyenkor nem várható el, hogy a kutya a tőle korábban megszokott engedelmességi fokon teljesítsen. Büntetni embertelen és fölösleges. A hangsúly ez esetben is a prevención van, igyekezzünk terelni figyelmét, ameddig helyre nem áll egészsége. Újra elővenni a korábban tanult élelemmegtagadási gyakorlatokat, ismételni, több jutalomfalattal indulni a sétára, így fókuszálni érdeklődését a nálunk lévő falatra szemben az utcán találttal. Konzultálhatunk állatorvosokkal is, hogyan lenne optimális igazodnunk az átmeneti időszakhoz, ami a táplálást illeti. Segítséget jelenthetnek a különböző alternatív állatgyógyászati termékek is, mint homeopátiás szerek, gyógygombák, bach-virágterápia és egyéb étrend-kiegészítők.
   
    
5. Idegrendszeri típus.
   Az erős, kiegyensúlyozott agyi idegi folyamatokkal bíró kutyák genetikájuk folytán könnyebben taníthatóak, könnyebben alakíthatóak ki náluk negatív irányú feltételes reflexek, mint például az élelem megtagadása. Negatív irányú feltételes reflex kiépítését szolgálja minden olyan gyakorlat, amely a kutya megkezdett és/vagy ösztönös cselekvésének/viselkedésének megakasztását, elfojtását, gátlását szolgálja. Ilyen a helyben maradás zavaró körülmények között, az élelem megtagadása, ilyen egy adott szagnyom nyomkövetése más zavaró szagnyomok közepette. Ez számunkra annyit jelent: vannak kutyák, akikkel gyorsabban megértethető: azt szeretnénk, hogy ne falják fel a talált élelmet és vannak, akikkel lassabban. Az, hogy egy kutyusnak több időre és nagyon számú ismétlésre van szüksége egy ismeret elsajátításához, nem egyenértékű azzal, hogy fölösleges őt tanítani, mert „nehezebben megy”. Idős korban is bátran belevághatunk kutyánk tanításába! Tapasztalatunk szerint minden egészséges fizikumú és pszichikumú kutya képes az általunk alkalmazott technikával történő élelemmegtagadás elsajátítására. Ez a kutyus velünk való együttműködésére, a falatról való önkéntes lemondására alapoz. Érdemes első kutyás gazdiknak tudni: van út a kiabáláson, póráz-rángatáson, a fájdalomokozáson vagy félelem-keltésen, az elektromossággal történő sokkoláson kívül is.

Néhány hasznos információ és tipp az élelemmegtagadás pozitív technikákkal történő kialakítása kapcsán:

1. Gondoljuk végig, mi kordában tudjuk-e tartani falánkságunkat? Ha senki nem látná, és előttünk lenne naphosszat kedvenc ételünk, meg tudnánk-e állni, hogy soha ne csipegessünk belőle? Ha nem, ne várjuk el ugyanezt kutyánktól sem! Ne hagyjunk elöl számára ínycsiklandó dolgokat!
2. Az élelem lopkodására, a zsákmányolásra mindig a prevenció és a pozitív megerősítéses tanítási/ösztönkezelési technikák adják a reális választ, szemben a megértés nélküli, a kutyák viselkedésének pontos ismerete nélküli ábrándképekkel.
3. Létezik két helyiség elválasztására megalkotott biztonsági rács. Ez szolgálhatja a kutyus bűnbe esésének megelőzését. Ahogyan egy két helyiség közé helyezett rúd vagy kötél is, ha megtanítjuk kedvencünket, hogy azt a „vonalat” nem lépheti át.
4. Vendégek érkezésekor érdemes a kutyát zárható szoba-kennelbe szeparálni (ami nem az asztal mellett helyezkedik el!) és/vagy saját elfoglaltságot biztosítani neki: megtöltött KONG, új rágcsa, jutalomfalattal teli interaktív játékok - így elszórakoztathatja magát az emberi étkezés idejére.
5. „Hagyd!”, „Marad!” vezényszó napi gyakorlása játékos formában – eleinte kisebb, majd egyre nagyobb értékű falatokkal, ingerszegény környezetből inger-gazdag környezetbe való tartással.