Gyakori sérülések kutyáknál – 2. rész

A végtagok sérülései

Számos sérülés érintheti a kutya mellső és hátsó végtagjait, legtöbbjük kísérő tünete a sántítás. A sántítás mértékének súlyosságától függetlenül érdemes ellátogatni az állatorvoshoz egy alapos vizsgálatra, melynek általában részét képezi a röntgenfelvételek készítése és/vagy egyéb képalkotó diagnosztika.

Sántítás megjelenhet a láb vagy mancs valamely csontjának törését követően. A nagyobb törések és ízületi elmozdulások (rándulás, ficam) rendszerint szembetűnő tünetekkel járnak. A kisebb törések viszont kevésbé tiszták, főleg az apróbb csontokat és a súlyt nem viselő csontokat érintő hajszálrepedések. A törött csontot stabilizálni kell, gipsz vagy egyéb rögzítő kötés felhelyezésével, ahogy emberek esetében is. Komplikált esetben műtéti beavatkozásra, speciális eszközökkel történő rögzítésre lehet szükség.

A sántítás, fájdalom lágyrész-sérülésre is utalhat a kutya valamely végtagjánál (izomhúzódás, izomszakadás). Ez gyakran annak következménye, hogy a kutya elméri az ugrást, és rosszul landol, vagy túlzásba viszi a szaladgálást, futást, túl hevesen játszik. A kezelés általában fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer adása sok-sok pihenés mellett. A súlyosabb lágyrész-sérülések operációra szorulhatnak.

A gerinc sérülései

A gerincet érintő sérülések foka az enyhétől a súlyosig terjedhet. A gerinc szöveteit érheti kisebb-nagyobb trauma, míg mások állapotok genetikailag öröklötten és/vagy a kutya testfelépítéséből adódóan jelentkeznek (pl. porckorongsérv). 

A porckorong betegsége meglehetősen gyakori probléma kutyák esetében. A csigolyák között található egy vagy több porc kimozdulhat a helyéről (sérv), megrepedhet, elszakadhat, eldeformálódhat. A porckorong anyaga és a fellépő gyulladás, duzzanat nyomja a gerincvelőt. Ez rendkívüli fájdalommal jár és átmeneti részleges vagy teljes bénuláshoz vezethet. Jellemző, hogy a kutya kacsázva, bizonytalanul jár vagy egyáltalán nem képes használni hátsó lábait. A tünetek kialakulhatnak hosszabb időn át fokozatosan, de felléphetnek hirtelen is. Néhány esetben elegendő a gyógyszeres kezelés és pihenés, legtöbbször azonban csak műtéttel lehet segíteni a kutya állapotán.  

A csigolyatörés, gerinctörés kevésbé gyakori, mint a porckorong betegsége. Komoly fizikai behatásra alakul ki, például autóbaleset, magaslatból (ablak, erkély, kilátó, stb.) történő zuhanás, súlyos bántalmazás. A sérülés mértékétől függ, hogy mennyire lehet helyreállítani, képes lesz-e a kutya használni lábait, vagy hátralévő életére kerekes kocsira szorul.

A karom sérülései

Meglehetősen gyakoriak, a legtöbb kutya életében legalább egyszer megtapasztalja. A hosszúra nőtt karmok könnyen beleakadhatnak valamibe (ágas-bogas talaj, mozgólépcső, rácsos felület, kerítés, ketrec stb.), beszakadhatnak, letörhet egy darabkájuk vagy tőből kiszakadhatnak. A sérülés nagy fájdalommal jár, és bőségesen vérezhet. Mindenképpen mutassuk meg állatorvosnak, hogy szakszerű kezelésben részesíthesse! A félig letört karom szarus része alól kilátszódhat az érzékeny körömágy, és fájdalom (valamint az ijedtség, stressz) miatt a kutya kevésbé hajlandó együttműködni a kezelésnél. Ezért előfordulhat, hogy a sérült részt csak bódításban lehet lecsippenteni, és a sebet ellátni (fertőtleníteni, bekötni).

A fertőzések megelőzése érdekében antibiotikumot adhatnak, a fájdalom és duzzanat csökkentésére pedig fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő szedését írhatják elő. Fontos, hogy a sérült területet tartsuk tisztán, szárazon, átnedvesedik (pl. esős sétán), cseréljük ki az állatorvos útmutatása alapján. Ügyeljünk arra, hogy a kutya ne férhessen hozzá, mert ha leszedi a kötést, nyalogatja, rágcsálja a sebét, további gondokat okozhat – inkább tegyünk rá gallért. Sétához használhatunk kutyacipőt, de otthon inkább vegyük le, mert hamar befülledhet.

A farkaskarom helyzete miatt sajnos hajlamosabb sérülni, ezért megfontolandó végleges eltávolítása, természetesen állatorvos által, altatásban. (Kutyámnál 3 éves korában döntöttem a műtét mellett, mert rövid szőre miatt sajnos több alkalommal is beszakadt a farkaskarma mellső lábán, ami roppant fájdalmas, nem beszélve a bódításokról és a többheti antibiotikum-szedésről. 12-14 nap felügyelet mellett tökéletesen meggyógyult, és most, 12 évesen is boldogan jár-kel farkaskarmok nélkül.)

A sérüléseket megelőzhetjük, ha kutyánk karmait megfelelő hosszúságúra vágjuk. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük kutyakozmetikus vagy állatorvos tanácsát. Kerüljük el a veszélyes felületeket (rácsos, drótos, törmelékes, stb.). Mozgólépcsőn mindig vegyük fel kedvencünket, mert egy óvatlan mozdulatnál nemcsak karma, hanem az ujjai is beszorulhatnak a lépcsőbe és leszakadhatnak. Odafigyeléssel megelőzhető, ha pedig súlya meghaladja erőnket, használjuk az álló lépcsőt.

A farok sérülései

Kevésbé gyakoriak, ám annál kellemetlenebbek. A hosszú farok könnyen áldozatul eshet egy becsapódó ajtónak, kapunak vagy az autó ajtajának. Fognyomokat hagyhat rajta egy másik kutya játék- vagy balhé közben. Véletlenül ráléphet a kutya farkára a gazdi, például amikor otthon sötétben botorkálunk ki egy pohár vízért, de tömegközlekedésben vagy étteremben, kávézóban is rátaposhatnak a figyelmetlen emberek. Ez utóbbiakat elkerülhetjük kis odafigyeléssel, vagyis úgy helyezzük el a kutyát a buszon, vonaton, az asztal alatt, körül, hogy ne zavarjon másokat. És ők se minket.

A nagytermetű és óriásfajták esetében nem ritka, hogy a boldog csóválás közben mindenbe beleüti a farkát, így az ajtófélfának, szekrénynek, falnak, stb. Ha gyakran van kitéve ennek, a kisebb sérülések nem képesek begyógyulni, és hosszabb távon komoly gondot is okozhatnak, hiszen a seb elhelyezkedése miatt nem könnyű bekötni, kezelni. Amint a kutya elkezd csóválni örömében, feltépheti a gyógyuló sebet, és máris elindult az ördögi kör. A faroksérülés súlyosságától függően a gyógyulás hetekig is elhúzódhat, szükség lehet rendszeres kötéscserére, gallér viselésére, akár ketrecnyugalomra is.

Ijesztő látvány, amikor a kutya farka erőtlenül lóg. Minden előjel nélkül egyszer csak nem tudja csóválni, szinte megmozdítani is alig bírja. Hátterében állhat kisebb ficam, húzódás, de lehet túlzott terhelés, például huzamosabb úszás vagy a folytonos, erőteljes csóválás eredménye is. Általában magától elmúlik pár nap alatt, de ha továbbra is fennáll az állapot, mindenképpen mutassuk meg állatorvosnak!

Kereszteződő szalagszakadás

Az egyik leggyakoribb végtagsérülés kutyáknál. A kereszteződő szalag a térdízületben található ínszalag, funkciója az ízület stabilizálása. Részleges vagy teljes szakadása, egyéb sérülés esetén a térdízület instabillá válik, akadályozza a mozgást. Rendkívül fájdalmas állapot. Tipikus tünet, hogy a kutya nem szívesen teszi le a lábát, sántít, és járás közben is kíméli, igyekszik a másik, ép lábára terhelni a súlyt.

Komoly sérülésről van szó, ezért a diagnózist minden esetben bízzuk állatorvosra! Szinte minden esetben szükségessé válik a sérült ínszalag, ízület műtéti helyreállítása. Gyakori, hogy az egyik láb sérülését követően a fokozott terhelés miatt a másik láb sem kerülheti el a traumát. Szerencsére műtéttel jól orvosolható, kiegészítő terápiaként pedig rengeteget segíthet a fizioterápia, hidroterápia és a masszázs is.

Összegzés

Ha úgy véljük, kutyánk beteg, nem érzi jól magát, ne habozzunk értesíteni az állatorvost. Kedvencünk egészségével kapcsolatos kérdéseinkkel forduljunk állatorvosunkhoz, hogy mielőbb megtalálhassuk a megoldást!

Kapcsolódó cikk: Gyakori sérülések kutyáknál - 1. rész

Megjegyzés: A cikkben foglaltak nem helyettesítik az állatorvosi diagnosztikát. Ha kedvencénél egészségügyi probléma merül fel, minden esetben kérje ki állatorvosa véleményét!