Kutyák és az epilepszia - a rejtélyes betegség 1.

Mentett Vizslám, Marcipán is érintett a témában. Sosem fogom elfelejteni az első rohamát! Két évesen, minden előjel nélkül egyszer csak összeesett a liftben, rángatózott az egész teste, öntudatlan volt és maga alá piszkított. Az első sokkon átesve azonnal erre a betegségre szakosodott orvost kerestem. A saját orvosunk, több kutyás ismerős és különböző csoportokból érkezett ajánlások útján döntöttem a Klapka Állategészségügyi Központ orvosa, dr. Hermándy-Berencz Katalin mellett. A doktornő már az egyetemen kiemelten foglalkozott a belgyógyászattal és a neurológiával. Diplomázás után pedig elhivatottan kezdett foglalkozni a kutyákat, cicákat sújtó epilepszia betegséggel. Napjainkban is kiemelt szerepet kapnak praxisában ezek az esetek.

Beszélgető partnerem dr Hermándy-Berencz Katalin, a Klapka Állategészségügyi Központ orvosa.

-   Mi az epilepszia betegség?

-   Az agy betegsége. Definíció szerint: Olyan epizodikus tünetek, amik időről-időre jelentkeznek, nagyjából hasonló lefolyásúak. Két roham között az állat tünetmentes és nincs kiváltó ok.
Az agynak több rétege van, ezen belül a szürkeállományban vannak az idegsejtek. Az idegsejtek elektromos jeleket adnak le folyamatosan. Minden élő szervezet így működik, ezek irányítanak minket. Ezek segítségével beszélünk, mutogatunk, eszünk, alszunk, stb. Mindent az agyunk irányít. Folyamatos elektromos jelleadás történik. Epilepsziás roham esetén az idegsejteknek kialakul egy rendellenes működése és elkezdenek kisüléseket produkálni, jóval nagyobb és erőteljesebb elektromos jeleket adnak le, ez a rendellenesség lesz maga az epilepsziás roham.

-   Ezt úgy kell elképzelni, mintha ilyenkor egy tűzijáték zajlana az állat fejében?

-   Tulajdonképpen igen, a túlzott elektromos jelleadást fel lehet fogni egy lökésszerű elektromos kisülésnek.

-   Hogyan, mitől alakulhat ki?

-   Három féle dologtól:

• Lehet valamilyen belgyógyászati betegség az oka. (Májbetegségek, ion eltérések, veseprobléma, stb. kiválthatnak közvetve ilyen kisüléseket.)
• Lehet szerkezeti elváltozás az agyban. (pl. agydaganat, stroke, veleszületett fejlődési rendellenességek, agyvelőgyulladás)
• Illetve, ami a legismertebb és leggyakoribb ok, a veleszületett epilepszia betegség. Amikor úgy születik az ember vagy az állat, hogy az idegsejtjei nem működnek megfelelően. Ilyenkor funkcionális hiba miatt maguktól bekapcsolnak időnként és kisüléseket adnak le, különösebb kiváltó ok nélkül. Ez utóbbi általában öröklött szokott lenni.
   

-   Mely életkorban jelentkezik jellemzően?

-   Öröklött epilepszia hajlam esetében jellemzően 0,5 és 6 éves kor között mutatkozik az első roham.
Agydaganat, stroke miatti szerkezeti eltérés esetében idősebb korban, jellemzően 6-8 éves kor fölött.
Fejlődési rendellenességnél már nagyon fiatalon jelentkezhetnek a rohamok, 0,5 éves kor alatt.
Belgyógyászati betegség esetén pedig bármely életkorban kialakulhat.
 

-   Mik a tünetei?

-   Epilepsziás rohamok esetén epizodikus tüneteket látunk, aminek több formája van. Nagyon sokféle megjelenése lehet.
Nagy csoportosítást nézve vannak az úgynevezett fokális rohamok és a generalizált rohamok. (Utóbbit Grand Mal rohamnak vagy GM rohamnak is szokták nevezni. – A szerző megjegyzése.)
Fokális rohamok – szinte mindig azonos módon lezajló epizódokat látunk, viszont az állat magánál van a roham alatt, nincs eszméletvesztés. Akár reagálhat is a környezetére. Van, aki még utasításokat is végrehajt közben, csak mellette valami oda nem illő dolgot is csinál.
A generalizált roham pedig a tipikus roham, amit mindenki elképzel. Eszméletvesztés van, oldal- vagy háti fekvő pozícióba kerülnek, kapálóznak, vizelet- bélsárürítés van, habzik a szájuk.

-   A fokális rohamnak milyen tünetei lehetnek? Mi az, ami jellemző?

-   Fokális rohamoknál kisebb idegsejt csoportot érintenek a rendellenes kisülések. (Generalizált roham esetében az összes idegsejt érintett. Azért is lesz eszméletvesztés.) A roham megjelenési formája pedig attól függ, hogy az agy mely része érintett. Vannak olyanok, amikor mozgással összefüggő tünetek lesznek, merevek az izmok, kötött az állat járása, vagy kimerevedik egy pózban az izomgörcs miatt – ezek a homloklebenyi rohamok.
A halántéklebenyi rohamoknál sokszor tudatzavar van, vagy szájjal végzett automatizmusok. Mintha az állat fagyit nyalogatna, nyeldekel, nyammog. Lehet olyan, mintha ki lenne kapcsolva az állat, egyáltalán nem reagál a külvilágra, csak mered maga elé, vagy hallucinál.

-   A különböző rohamtípusok együtt járnak vagy elkülönülten jellemzőek? Tehát, ha fokális roham van, akkor generalizált roham is várható és fordítva?

-   Is-is. Van olyan, hogy csak és kizárólag fokális rohamai vannak az állatnak. És olyan is, hogy csak és kizárólag generalizált rohamai vannak.  Viszont az előfordulhat, hogy egy fokális roham, ha nagyon sokáig fennáll és sűrűn visszatér, akkor kezelés nélkül idővel generalizálódik és átmegy nagyrohamba.
Illetve olyan is van, amikor eleve úgy jelentkezik az epilepszia betegség, hogy fokális rohamként indul, majd generalizálttá válik és GM roham formájában folytatódik.

-   Mi a helyzet a fronthatásokkal? Kiválthatnak rohamot, neked mi a tapasztalatod?

-   A szakirodalom is ír róla és a saját tapasztalatom is az, hogy abszolút lehetnek roham-provokálók a frontok. Persze nem minden páciens front érzékeny, de sok olyan van, ahol a gazdi megfigyelte, hogy hideg- vagy meleg front, esetleg kettős front, vagy légnyomás változás esetén rohamot produkál a kedvence. Olyan is van, ahol az évszakváltáshoz tudjuk kötni, hogy több rohama van a betegnek.

-   Van, amelyiknél inkább jellemező, hogy berohamoznak az állatok?

-   Teljesen vegyes. Bár statisztikát nem vezetek róla a saját praxisomban.

-   Létezik olyan, hogy a nagyfokú stressz vált ki epilepsziás rohamot?

-   A jelenlegi szakirodalmi adatok és a saját tapasztalataim alapján én olyanról nem tudok, hogy a stressztől lenne állat epilepsziás. Kutyáknál az van, hogy ha alapból epilepsziás a beteg, akkor van, aki stressz hatására rohamot produkál, de náluk nem maga a stressz a kiváltó ok, hanem van egy alapbetegség

***

Köszönöm a beszélgetést dr Hermándy-Berencz Katalin állatorvosnak!
A doktornő Budakeszin, a Klapka Állategészségügyi Központban rendel.
További érdekes és hasznos információkat lehet olvasni a témában az általa létrehozott Facebook oldalon: https://www.facebook.com/epilepsziavizsgalat

A sorozat további részei:

• Kutyák és az epilepszia - a rejtélyes betegség 2.
• Kutyák és az epilepszia - a rejtélyes betegség 3.