Miért csikorgatja a kutya a fogait?

Kezdjük is egy furcsa szakkifejezéssel: bruxizmus. Arra utal, amikor a kutya állkapocsizmainak használatával összeszorítja a fogait, mely lehet statikus, vagy apró, feszült mozdulatokkal teli, csattogó, csikorgó hang kíséretében. Ha hallottunk már valakit álmában a fogait csikorgatni, netán velünk is megesik alvás közben, jól tudjuk, milyen kellemetlen érzés lehet mind az aktív, mind a passzív résztvevőnek. Négylábú barátaink is átélhetik ezt olykor, ám ha sűrűn fordul elő, bizony gondokat okozhat.

Mi állhat a fogcsikorgatás hátterében?

Szerencsére a legtöbb kutya anélkül éli le életét, hogy valaha is csikorgatná a fogait, míg másoknál időről-időre megjelenhet a probléma. Lehetséges okai:

1. Szájüregi fájdalom

A fogcsikorgatás gyakran fájdalomra, kényelmetlenség-érzésre vezethető vissza. Mivel a kutyák másként mutatják ki, ha nem érzik jól magukat, mint mi, emberek, sőt, amíg csak lehet, igyekeznek elrejteni, hogy bármi baj lenne, és a tőlük megszokott módon viselkednek. Ezt diktálja túlélési ösztönük. Egy bizonyos pontig. Megeshet, hogy az egyre erősödő fájdalom egyik kezdeti jele a fogcsikorgatásban nyilvánul meg, amiről talán még nem is gondolnánk, hogy komoly bajra utalhat, például:

• a fogakat érintő probléma (fogkövesség, fogszuvasodás, fogínygyulladás, fogínysorvadás, törött fog, a fogzománc kopása, stb.)
• a szájnyálkahártya és/vagy a nyelv sérülése, betegsége
• szájüregi fertőzés
• kinövések, tumorok a szájüregben

Kölyökkorban a fogcsikorgatás megjelenhet a fogzás időszakában, vagyis azokban a hetekben, amikor tejfogai kipottyannak és maradandó fogak nőnek helyettük. Ennek elősegítésére a kiskutya rengeteget rág, nagyjából bármit megcsócsál, ami a mancsa ügyébe kerül. Legtöbbször a fogváltást követően az esetleges fogcsikorgatás is megszűnik.

2. Rossz harapás

Rossz harapás alatt azt értjük, amikor a kutya alsó és felső fogsora rendellenesen áll egymáshoz viszonyítva, és emiatt nem tudnak megfelelően záródni. Rövid orrú fajtáknál nem ritka például, hogy az állkapocs rövidsége miatt, az alsó fogak előrébb türemkednek, míg a felsőbb fogak hátrébb húzódnak. Kísérheti fogcsikorgatás, mely a száj és az állkapocs normális mozgásának következtében önkéntelenül jelenik meg.

3. Alvás

Altatásban végzett beavatkozásoknál is előfordulhat a fogcsikorgatás. Az is elképzelhető, hogy mély alvásban bundásunk éppen az álmok országában jár vagy szervezete olyasmit érzékel, amely összefügghet az előbb említett szorongást, stressz kiváltó élménnyel.

4. Emésztőrendszeri panaszok

Csakúgy, mint a szájüregi problémák esetében, a nyelőcső, gyomor, belek területén érezhető fájdalom, diszkomfort is okozhat fogcsikorgatást kedvencünknél. A kényelmetlenség enyhítésére, illetve figyelemelterelésként is szolgálhat a kutya részéről.

5. Hőmérséklet

Ahogy a hidegebb napokon nekünk is összekoccanhat a fogunk a vacogástól, úgy kutyánkon is észrevehetjük e jelet, ha fázik. Kisebb testű, rövidszőrű, valamint kölyök- és időskorban is érzékenyebben érintheti a hőmérséklet csökkenése a kutyát. Vigyázzunk egészségére, és tartsuk melegen a téli sétákon is, hogy jól érezze magát!

6. Lázas állapot

Betegség, sérülés okozta hőemelkedés és láz esetén is remeghet a kutya állkapcsa a szervezetében lezajló folyamatok miatt. A hidegrázás és hidegérzet is járhat fogcsikorgatással.

7. Szorongás, stressz, izgalom

Ha írásunk emberekről szólna, ez a pont feltehetően első helyen szerepelne, így azt gondolhatnánk, a kutyáknál sincs ez másként. Egyelőre annyi tudható, hogy a szorongás és stressz jóval ritkábban jelenik meg náluk a bruxizmus kiváltó okaként. 

Felfokozott izgalmi állapotban is összekoccanhatnak a kutya fogai, például, amikor elővesszük imádott labdáját, vagy sütés-főzés közben ellenállhatatlan illatok terjengenek otthonunkban.

8. Vérmérséklet

Érdekességként említendő, hogy azok a fajták, illetőleg azok a kutyák, amelyek temperamentumosabbak, aktívabbak, feladatorientáltak és ösztöneik erősebben vezérlik őket – ha úgy tetszik, magasabb hőfokon égnek – hajlamosabbak lehetnek a fogcsikorgatásra, fogcsattogtatásra is. Például egy adott helyzetben, ahol legszívesebben világgá kiáltaná gondolatait, érzéseit, de nem szabad ugatnia, állkapcsa feszes mozgatásával enyhítheti a benne kibontakozó feszültséget.

9. Idegrendszer

A fogcsikorgatás neurológiai probléma kapcsán is megjelenhet. Bármely örökletes vagy szerzett – különösen a kutya agyát, gerincét érintő – betegség, rendellenesség kivizsgálása, valamint annak megfelelő kezelése céljából vegyük fel szakorvossal a kapcsolatot!

Veszélyes lehet, ha a kutya csikorgatja a fogait?

Ha ritkán fordul elő, és akkor is inkább enyhe mértékben, remélhetőleg nem okoz majd problémát. De hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot és a fogak belső, csontos anyagát (dentin). Minél jobban lekopnak a kutya fogai, annál komolyabb problémák léphetnek fel, nem beszélve az egyre erősödő fájdalomról. Súlyos fertőzés alakulhat ki például akkor, ha a fogbél védtelenné válik a külső hatásokkal szemben.

Mit tegyek, ha a kutyám csikorgatja a fogait?

Eleinte talán fel sem tűnik, hogy kutyánk csikorgatja fogait. Apró koccanások, halk roszogás, még az állkapocs és a száj mozgása is elkerülheti figyelmünket, hacsak nem nézzük meg közelről kedvencünket. Érdemes feljegyezni, milyen időközönként, milyen körülmények között jelenik meg a tünet, tapasztaltunk-e egyéb kísérő jeleket (pl. vérzés a fogak tövénél, rossz lehelet, a kutya), hogy beszámolhassunk róla állatorvosunknak. Ez lehet vérzés a fogak környékén, rossz lehelet, vagy a kutya elhanyagolja kedvenc játékait (nem rágcsál), nehezére esik enni, inni, esetleg érzékenyen reagál arra, ha megérintjük fejét, pofáját, száját, torkát, nyakát, hasát.

Első lépésben alapos vizsgálatnak vetheti alá kutyánk száját, fogait, valamint felmérheti általános egészségét is (pl. a szív és tüdő meghallgatása, has tapintása, stb.). Szükség lehet laboratóriumi vérvizsgálatra, ultrahangra a belső szervek állapotának megismeréséhez. Mivel a legtöbb kutya nehezen tűri, ha belenyúlnak a szájába, a fogak és a szájüreg pontosabb áttekintését és további vizsgálatokat (pl. fogröntgen) gyakran csak bódításban lehet elvégezni.

Ha a kutya egészségi állapota nem indokolja a fogcsikorgatást, ne hagyjuk annyiban a dolgot. Elképzelhető, hogy a dolog érzelmi és/vagy mentális alapokon nyugszik. Kérjük pozitív módszereket alkalmazó kutyatréner segítségét, aki kedvencünk egyéniségének, jellemének, viselkedésének, valamint életmódunk és a kutyával való kapcsolatunk felmérésével, személyre szabott megoldást kínál.

Szerencsés esetben kisebb változtatások szükségesek csupán a kutya életterében, környezetében és mindennapjaiban (pl. több nyugalom, kevesebb izgalom, több irányított foglalkozás, pihentető alvás, stb.), de előfordulhat az is, hogy a viselkedésterápia önmagában nem elegendő, ilyenkor állatorvossal együttműködésben írhatnak elő a kutyának gyógyszeres terápiát.

Összegzés

A fogkocogatás, fogcsikorgatás hátterében több különböző ok is állhat. Ha idejekorán felismerjük a jeleket, megelőzhetjük a jövőbeni lehetséges káros hatásait. Vigyázzunk kedvencünk egészségére, ügyeljünk a rendszeres fog- és szájápolásra, továbbá fordítsunk figyelmet az évenkénti, félévenkénti állatorvosi látogatásra, állapotfelmérésre!