Szlovénia kevésbé ismert, de gyönyörű kutyabarát helyei - Dolenja Trebuša és Most na Soči

Utazásaink során számtalanszor jártunk átutazóban Szlovéniában, mindig elvarázsoltak a természeti adottságai és egyre erősödött bennem a gondolat, hogy muszáj ellátogatnunk oda úti célként is.

Sokat olvasgattam Szlovéniáról, a képek lenyűgöztek és ki is választottuk a Bohinji-tavat és környékét a következő pár napos kikapcsolódásunk helyszínéül. Mivel még sosem jártunk ott és nem tudunk, hogyan fogadják a négylábúakat, milyen tapasztalataink lesznek ezért csak három napos utazást terveztünk első alkalommal. 

Az úti célunk a Bohinji-tó volt, de szállást az onnan kb. 60km-re található Dolenja Trebuša-ban foglaltunk. Úgy terveztük, hogy másnap innen másfél órás utazással ellátogatunk a tóhoz. Amikor megérkeztünk a szállásunkra és kinéztünk a teraszunkról úgy éreztük nem biztos, hogy innen el fogunk tudni indulni máshova, mert már itt elakadt a szavunk a látványtól! Az apartman előtt kanyargó Idrijca folyó, a hatalmas hegyek, a friss levegő, a zöld szín megszámlálhatatlan árnyalata lenyűgözött minket.

Az apartmantól kicsit lejjebb, egy hídon át, öt perc alatt a folyópartra érkeztünk, ahol a két fekete Labradorunk azonnal a vízbe vetette magát és már tudtam ezt a napot biztosan itt fogjuk eltölteni. A kanyargó folyóban és a parton órákon át úsztak és rohangáltak. A fiatalabb kutyánk, Nala, percenként bepanírozta magát a boldogságtól, meghempergett mindenhol, ahol csak tudott. A folyó néhol erősebb sodrású, ezért még nem rutinosan úszó vagy idősebb kutyákra figyelni kell, esetleg úszást segítő mellény használatát javaslom. 

Dolenja Trebuša egy kedves kis város, ahol koraeste még könnyű sétát tettünk, ezzel zárva a napot. Már sötétben, a kutyák utolsó egészségügyi sétáltatásakor, apró, pici fényeket vettünk észre, kellett pár pillanat mire elhittem, hogy szentjánosbogarak fényeit láthatom hosszú évek múltán újra. 

Másnap úgy döntöttünk, ha már úgy terveztük, mégis elindulunk a Bohinji-tóhoz, azonban 12 km múlva elérkeztünk Most na Soči-ba és nem tudtunk tovább menni, mert annyira lenyűgözött minket az Isonzó folyó ezen szakasza. A kiszélesedő folyó itt inkább tónak tűnik, partján végig kiépített sétánnyal. Előszezoni időszakban, hétköznap lévén egész nap alig találkoztunk valakivel sétánk során. A két vízimádónk a szikrázó napsütésben és kellemes 25 fokban azonnal csobbant is. A folyó szinte végig fokozatosan mélyült, nagyon sok helyen be tudtak menni. Több alkalommal, kis öbölszerű helyeken megálltunk, mi ámulattal néztük a tájat, élveztük a nyugalmat, a kutyák pedig önfeledten játszottak a vízben vagy a parton. A sétánk során elértünk egy nagyobb füves területre is, ahol kergetőzhettek is kedvükre.

Természetesen az egész napot itt töltöttük, nem tudtunk elszakadni, annyira hihetetlen csoda volt a látvány, és az a lehetőség, hogy az ebek egész nap szabadon lehettek. A folyótól pár perc sétára egy pizzériában ettünk, gond nélkül beülhettünk a kutyákkal a teraszra. Így történt, hogy ezen a napon sem jutottunk el a kitűzött úti célig. 

Másnap a szállás melletti folyóparton töltöttük újra a napot. Amikor ott voltunk, még nem ismertem a SUP-ot, de ha visszatérünk ide, mindenképpen visszük magunkkal, mert SUP-on még több lehetőségünk van felfedezni a folyó mentén ezt a csodavidéket. 

Amikor eltelt ez a pár nap, már biztosan tudtuk, hogy visszatérünk hosszabb időre is, mert ez az ország még számtalan lehetőséget rejt és ezek az eldugott kis ékszerdobozok igazi kutyás, elvonulós helyek, ahol garantált a feltöltődés. Mi sokkal inkább ezeket a helyeket kedveljük, mint a nyüzsgő, zsúfoltabb turistacélpontokat. 

Ebben a két pici városban előszezonban minden a nyugalomról szólt, nem volt forgatag, le tudtunk lassulni és élvezni a természetet. 

Bár több mint 500km-t kellett utaznunk Budapesttől, maximálisan megérte és mivel tavaly a covid miatt meghiúsult, hogy újra ellátogassunk ide, most tervezzük újra, hogy egy hosszabb kirándulás keretében visszatérünk és felfedezünk újabb és újabb csodákat a környéken. 

Mindenképpen ajánlom azoknak, akik az ismertebb Bohinji-tóhoz tervezik az utazásukat, hogy látogassanak el ide, illetve azoknak is, akik egy hosszú hétvégét szeretnének Szlovéniában eltölteni egy csodaszép kutyabarát helyen. 

Hosszabb utazásoknál mindig keresek olyan megállóhelyeket is útközben, ahol le tudjuk fárasztani a kutyákat, melegben tudnak úszni, lehűteni magukat a klímás autó ellenére is, így teljesen nyugodtan viselik a hosszabb távokat is.

Hazafelé a Gradiško Jezero tónál (Lake Gradišče - így található a Google Maps-ben) álltunk meg, amely ideális egy kis mozgáshoz. A tó nagyon szép tiszta vizű, amelyet laza tempóval 2 óra alatt körbe lehet sétálni kényelmesen, a végig kiskavicsos, földes úton. Kevesen voltak, több helyen tudtak úszni a kutyák, a víz körül nagyobb mezők is vannak. Ha nagyobb sétát tervezünk itt, több erdei ösvényt is láttunk. 

Élményekkel feltöltődve tértünk haza, Szlovénia is felkerült a kedvenc külföldi utazásaink listájára.