Szomorúan nézte a kutya a kerítésen kipottyant játékát - egy autós mentette meg malackáját

Egy barátjához tartott éppen az állatbarát hölgy, amikor megpillantotta a járdán heverő malacot. No, nem igazi volt, hanem plüss, a kerítés túloldaláról pedig bánatos nyüszítés hallatszott. Ahogy elhajtott a szokatlan jelenet mellett, a visszapillantó tükörbe nézve észrevette, amint egy kutya kapaszkodik a kerítésre, és szomorúan nézi a rózsaszín halmot. Mint akinek elvették legkedvesebb játékát:

„Könnyedén átmászhatott volna az akadályon, ahogy rátámaszkodott, de láthatóan arra tanították, hogy maradjon a kerten belül.” – idézte fel a hölgy.

Csak a jó ég tudja, mióta várhatott a gordon szetter valakire, aki segít megmenteni malackáját. Főhősünk természetesen nem tétlenkedett, hiszen egy kutyasétáltató cég tulajdonosaként ő maga is szívből szereti a kutyákat. Megfordult autójával, lehúzódott, és visszaadta a plüsst a kétségbeesett ebnek.

„Nagyon szeretjük az állatokat, és egyszerűen gyűlöltem volna azzal a tudattal elhajtani, hogy a kutya egyre csak vár és reménykedik, mégsem segít rajta senki.”

Amint visszakapta szeretett játékát, kimondhatatlanul boldog volt, örömét alig győzte megosztani „hősével”. Csillogó tekintettel nézett rá, elfogadta a simogatást, és hálás csóválással köszönte meg a jócselekedetet. Megmentője is legalább ennyire örült, hogy lehetősége adódott segíteni egy kutyuson.

Mert a legapróbb dolog is számít, mellyel szebbé tehetjük egymás napját.