Hard Dog Race Wild – ilyen volt a verseny a szervező szemével

„Mikor rajtolsz?” – kérdezte tőlem András, a HDR „atyja”. Sajnos vagy nem sajnos, kitérő választ kellett adnom: a Base teljesítése után a Wild-ot már nem vállaltam be – elsősorban magam miatt, hisz Süti kutyám tűzön-vízen átmegy, és nekem is rengeteget segített volna. (Ahogy én is neki.) A kondim azonban hagy némi kívánnivalót maga után, jobbnak láttam hát ezúttal a pálya széléről követni az eseményeket és szurkolni a párosoknak, csapatoknak. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, valahol bántam, hogy nem vehetek részt a fantasztikus élményben!

A közösségi oldalakon megtöltötte az idővonalat, hírfolyamokat a sok-sok fotó, élmény, és büszke poszt a versenyzőkről – versenyzőktől. Nem kis dolgot vittek végbe, valóban büszkék lehetnek! Minden tisztelet jár Nekik, akik sportszerűen, kutyájukra és egymásra is tekintettel teljesítették a 12 km-es távot és a 22 akadályt megmutatva: nem ismernek lehetetlent!

Kíváncsiak voltunk, hogy látta a Hard Dog Race Wildot annak megálmodója, szervezője.
Púza Andrást kérdeztük:

- Lezajlott az első HDR Wild. Nézőként is nagyon izgalmas nap volt, rendesen megizzadtak a versenyzők a hosszú emelkedőkön és az akadályokon: valóban igazi kihívás volt a Wild.  Meglepően sokan indultak a versenyen, hány nevező volt pontosan?

- Először is nagyon sajnálom, hogy csak nézőként voltál jelen, de köszönöm, hogy eljöttél. 554. Be kell valljam, ez a magas szám engem is meglepett. Bár a Base sikere után várható volt, hogy a Wild sem hagyja hidegen az embereket, de mégis kellemes meglepetés volt ez a sok bátor induló.

- Hogy látod, kellően fel voltak készülve a kihívásra a párosok és a csapatok?

- Nem szeretem az általánosítást. Ha azt mondom nem, megbántom azokat, akik kemény munkával készültek edzettek, szerencsére sok ilyen ember volt. Ha azt igen, akkor nem igaz, mert volt, aki akaraterővel és bátorsággal pótolta a felkészületlenséget, ami nem feltétlenül baj, és kell is, de nem árt, ha felkészültséggel párosul. Egy dolog nyugtat meg, nyílt lapokkal játszottam, szóltam előre, kemény lesz, ez nem a puhányok játszótere. Jó, már a Base sem az, de ez a Wild-ra halmozottan igaz. A korrektség miatt tegyük hozzá, hogy a versenyt megelőző nyár nem éppen ideális a kutyával való futás szempontjából a felkészülésre, de attól még egyedül lehet edzeni.   

- Mi jelentette a legnagyobb kihívást a párosoknak? Mi volt a legnehezebb a Wild-ban? Volt egyébként kedvenc akadálya a párosoknak?

- Úgy hiszem, mindenkinek más, de a távolság és a szintemelkedés biztosan mindenki „kedvenc” listáján ott van. Telibe talált az az elképzelésünk, hogy lelki terhelés lesz a versenyzőknek, hogy amikor visszafelé jönnek, elfutnak a célkapu mellett, azt hiszik, vége, majd hopp ismét egy kaptatón kezdenek távolodni tőle… a vége felé pedig kapnak még egy patkót és egy igazi szemét rámpát. Tudatos, szándékos tervezés volt. Elérte a célját.

- A fentiekhez kapcsolódva: mit tanácsolnál a következő versenyeken indulóknak (legyenek azok akár rutinos HDR-esek, vagy először indulók)?

- Edzés és gyakorlás. Nem sokára indul a HDR kutyasuli partneri program, és mi is több tanácsadást, ismeretterjesztést nyújtunk majd kommunikációs csatornáinkon. A hiányosságokat sokkal inkább a kutyával való bánásmódban láttam, mint a kondiban. Edzeni lehet, a kutyával gyakorolni nehezebb. Régebben is hangsúlyoztam, és nem lehet elégszer elmondani: a HDR nem arról szól, hogy jó a kondid futsz a kutyával és átugrasz pár akadályt! Problémamegoldó és döntési képesség, kreativitás, helyzetfelismerés, logika: mind-mind fontosak a versenyeink teljesítéséhez. Mi gondot akarunk okozni, problémát, amit a versenyzőnek meg kell oldania. A HDR az erő, a kitartás, az akarat és az intelligencia, kombinációs készség játszmája is, a gyorsaság mellett. Sokszor egy-egy akadály egy kis gondolkodással könnyen teljesíthető, amíg durr bele módon beletörhet az ember bicskája, és/vagy lassan nyögve-nyelve megy át, vagy marad a guggolás. Természetes hangsúlyozni kell a kutya felkészítését is. Nem titok már mi vár a versenyzőkre, ez egy közös munka közös felkészülés. Az akadályok leküzdése úgy fog menni, ha kutyus fel van rá készítve. Pl. nem a pályán találkozik először vízzel. De az elvünk továbbra is az, hogy a pálya bárki által teljesíthető legyen, így nem győzzük hangsúlyozni a gazda felelőssége meghozni a döntést, guggol, és kiváltja, vagy megküzd az akadállyal. 

- Szárnyra kapott egy videó kapcsán pár a versenyt kifogásoló vélemény a közösségi oldalon. Te hogy látod ezt?

- A videón látható megoldásokat, versenyzői viselkedést elítélem, és elhatárolódunk tőle! Egyáltalán nem egyeztethető össze a HDR szellemiségével és azzal a világgal, amit magam is képviselek. Nem véletlenül raktam rögtön, miután eljutott hozzám a híre, egy hivatalos HDR állásfoglalást a videó alá, hiszen ez a mi oldalunkon volt az esemény alatt. Szándékosan nem töröltük, mert hiszek abban, hogy nem a homokba kell dugni a fejünket, hanem szembe nézni a problémákkal, és megoldást találni rájuk. Azóta a videót törölte az, aki felrakta, de attól még a probléma valós és foglalkozunk is vele. Azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy ez a videó nyitott kapukat döngetett. Vagyis, ha nem került volna ki, azok a változtatások és intézkedések, amiket meg fogunk tenni ugyanúgy megtörténtek volna. Hiszen ezeket én is tapasztaltam személyesen, volt, akivel már ott helyben elbeszélgettem. A konkrét videón szereplő emberekkel is megtörtént már a helyzet tisztázása… Fent tartom, hogy ezután sem tudunk felelősséget vállalni minden egyes versenyzőnk viselkedése miatt, legfeljebb szankcionálni tudjuk azt, ha szükséges. De sokkal inkább hiszek a megfelelő felkészítésben, a tájékoztatás erejében, a figyelemfelhívásban, mint az utólagos szankciókban. A tájékoztatás eddig is megvolt, hiszen az egyik blogbejegyzésben (ide kattintva olvasható - a Szerk.) kitértem kifejezetten a vizes akadályokra nem javasolva ezt a megoldást, de sokakhoz nem jutott el Leszűrtük a tanulságot! Úgy látszik, még hangosabban kell „kiabálni” az alapelveinket, hogy mindenki megértse és felfogja!

Ugyanakkor úgy gondolom, majd minden kutyás stílusról lehet olyan videót találni, ahol az adott versenyző nem viselkedik etikusan. Elég durva videókba futottam bele magam is, illetve hallottam megtörtént eseteket számomra hiteles forrásokból. Mégsem ítélkeztem, nem ítéltem el egy egész versenyt, adott esetben sportágat vagy szervezőket. Sajnos sokan képesek egy kiragadott pillanat alapján meghozni egy sommás ítélet úgy, hogy sosem jártak a versenyünkön nemhogy indulóként, de még nézőként sem! Sőt talán még arra sem veszik a fáradtságot, hogy a versenyszabályzatunkat elolvassák. Kényelmes megoldás. És talán azt is elfelejtik, hogy a HDR egy új kezdeményezés, folyamatosan változik, és változni is fog a tapasztalatok alapján. Gyerekcipőben járunk, amik gyerekbetegségekkel is járhatnak. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy több kutyás sport versenyzője, régi kutyás szakembere lát el tanácsaival, és segíti a munkánkat!

Rendezvényünk nyitott bárkit várok szeretettel. Én személy szerint is mindig nyitott voltam a konstruktív vitára, beszélgetésekre, akik ismernek, tudják, hogy soha nem térek ki helyzetek elől. Sok ember véleményét és tanácsait hallgatom meg. Nem kell ahhoz egy versenyünket megvárni, hogy leüljek valakivel egy jó beszélgetésre. Azt pedig nézze el nekem mindenki, hogy a személyes face to face valódi emberi beszélgetésekben hiszek, nem pedig a Facebook posztok, kommentek világában vagy egy végeláthatatlan levélfolyamban. Az összefogásban hiszek, a közös utakban nem a szembenállásban. Az összefogás épít, fejlődést hoz, előre visz. A „háborúskodás” rombol, energiát veszel el. A közös pontokat kell keresni nem a különbözőségeket, szerintem.

- Mesélnél a változtatások részleteiről?

- Nem sokára megjelenik egy írásom a kutyakemény.blog.hu oldalon, itt fogom részletezni ezeket. Elöljáróban annyit, hogy szétválasztjuk a „nyerni akarok, és minden perc számít” típusú versenyzőinket azoktól, akik „csak” „happy” futásban szeretnének részt venni, és „csak” önmagukat legyőzve teljesítik a távot. Ezen kívül sok olyan változtatást tervezünk, amik reméljük, előre viszik a HDR-t a fejlődés útján. És bár tudjuk, hogy az emberi hülyeségre nincs orvosság, de a magunk részéről igyekszünk ennek a pályánkon való megnyilvánulását a minimumra redukálni.

- A versenyzőktől egyébként milyenek a visszajelzések?

- Egyértelműen pozitív! Az áradozások és az elismerések mellett kaptunk egy kis kritikát is, de az építő jellegű, korrekt kritika volt, amit megfogadunk. El sem tudom mondani micsoda öröm és milyen katalizátorként hat rám és az egész csapatra az tisztelet és szeretet, ami körbevesz minket. Ezek a közösségimédia-értékelések, a kommentek, a személyes levelek, telefonhívások, szponzori beszélgetések mind-mind arról tanúskodnak, hogy jó úton járunk, fejlődünk. Több százan vannak – ezt nem én mondom – hanem a versenyzőink, akik a HDR miatt kezdek el kutyájukkal futni! Akiknek a HDR megváltoztatta az életét! Tudomásom szerint a HDR a legnagyobb kutyás sportrendezvény hazánkban! Ez elképesztően jó érzés, és okot ad a büszkeségre, de ugyanakkor nagy felelősséggel is jár, igyekszünk legjobb tudásunk szerint megfelelni ennek a felelősségnek!

- Hogyan tovább? Mikorra várhatjuk a következő hazai HDR-t, és milyen nehézségű lesz?

- Sok tervem van, sok kidolgozatlan nyers ötlet, de úgy gondolom most első körben a HDR már meglévő versenyeit és szabály rendszerét kell csiszolgatni, ha már 110%-os és teljesen elégedett vagyok, - na, jó, aki ismer most köpte a röhögéstől a reggeli kávéját a billentyűzetre, hogy én és a 110%-os elégedettség… szóval akkor jöhet a többi. A következő verseny a 2018-as szezonban a Base 6 km 16 akadállyal, ezzel kezdjük a szezont, utána pedig lesz a 2. Wild, és aztán ki tudja…

Nem kell azonban megvárnunk a jövő évi Base-t, ha ismételni, vagy épp friss indulóként kipróbálni akarjuk a Hard Dog Race-t: a következő versenyre – az első nemzetközi HDR futamra – szeptember 23-án Dąbrowa Górniczában, Lengyelországban kerül sor. A lengyel HDR természetesen egy Base távval indít. A nevezési határidő szeptember 17., ezután már csak a helyszínen lehet majd nevezni.

A Hard Dog Race Wild legjobbjai:

    Női

        1. helyezett Selymes Kinga és Lunatic nevű kutyája, 01:15:27

            2. helyezett Kovács Klaudia és Káosz nevű kutyája 01:16:08

                3. helyezett Sipos Beatrix és Balu nevű kutyája 01:17:22

    Férfi

        1. helyezett Schmidel Mátyás Zete nevű kutyájával 01:00:48

            2. helyezett Kocsis Dávid és Lupo nevű kutyája, 01:04:43

                3. helyezett Gönye Márton és Rió nevű kutyája, 01:07:19

    Csapat

        1. helyezett a Csonttörők csapata 02:37:55

            2. helyezett a Csonttörők 2 csapat 02:49:26

                3. helyezett az Ürömi Állatotthon csapata 02:53:23