Jobban kedvelik a kutyák a dögönyözést, mint gondolnád

A fél napomat azzal töltöm, hogy beszélek a kutyámhoz. Mindig úgy tűnt, hogy értékes számára, emiatt különösen sokkoló volt felfedezni, hogy a kutyákat igazából nem is érdekli, amit mondunk – válaszolta a The Huffington Post emailjére Dr. Clive Wynne, a tanulmány társszerzője.

A Behavioural Processben publikált tanulmány első részében 42 menhelyi, és kedvencként tartott kutyát vizsgáltak, amint két ember foglalkoztatta őket egy szobában. Az egyik személy dögönyözte a kutyát, míg a másik verbálisan próbált kapcsolatba lépni vele. A tudósok mérték, hogy mennyi időbe telik eldönteni a kutyának, hogy szeretne-e kapcsolatba lépni az emberrel.

A tanulmány második szakaszában 72 menhelyi és kedvenc kutyát egyedül helyeztek el egy szobában egyetlen emberrel – a menhelyieket egy idegennel, a kedvenceket saját gazdáikkal. Az emberek és négylábúak közötti interakciókat nyolc 3 perces szakaszban vizsgálták. A különböző szakaszokban eltérő feladatot kaptak. Az egyikben beszéltek az ebhez, vagy dögönyözték, míg a másikban egyszerre tették mindkettőt, esetleg nem csináltak semmit.

A kutatás eredménye:

A kutyák sokkal nagyobb érdeklődést mutattak azon személyek iránt, akik simogatták, vakargatták őket. Ami meglepőbb, hogy hasonló hatást váltott ki a szóbeli dicséret, mint a teljesen passzív ember, aki nem beszélt, és nem is simogatott.

Miért kedvelik jobban a dögönyözést, mint a szóbeli jutalmazást?

Feuerbacher professzor asszisztens beszámolt róla, hogy kutatások alapján kiderült, a kutyák vérnyomása és pulzusa csökken az emberi kéz simogatására – hasonlóan a gyógyító kutyák, és beteg gyermekek esetéhez. Az ebek a verbális dicsérethez tanulás útján szoknak hozzá. Ha a szép szavakhoz egy-egy finom falat is társul hamar megtanulják mit jelent a „jó kutya”. Később a falat elhagyásával is megmarad ez az ismeret, bizonyos mértékig figyelni fogják a szóbeli jutalmazásokat, és reagálnak is rá.

A beszéd, társalgás talán nem is az ő érdekük, hanem a miénk, és képezhetjük a kutyánkat, hogy figyeljen a hangunkra. Azonban az eredmények ismeretében, ha valamit jól csinált az eb ne maradjon el a simogatás, vakargassuk jól meg, így biztos berögzül a dicséret. A beszédet pedig nem kell abbahagyni