Kutyák és az epilepszia – a rejtélyes betegség 2.

Ahogy az előző cikkünkből kiderült, epilepszia-szerű tüneteket több betegség, vagy akár mérgezés is kiválthat. Ezért nagyon lényeges, hogy a gazdi részletesen jegyezze fel a körülményeket. Ha lehetséges, akkor videózza le magát a rohamot. Ezekkel az információkkal ugyanis nagyon sokat tud segíteni az orvosnak a diagnózis és a kezelési protokoll felállításában.

-   Milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak epilepszia gyanús esetekben?

-   Embereknél elsősorban az EEG-t alkalmazzák.  Az a baj, hogy állatorvosi vonalon az EEG nem igazán létezik egyelőre sehol a világon. Csak a kutatásban. De most is keresik, hogy hogyan lehet leginkább EEG-zni az állatokat a hétköznapi gyógyászatban, mivel nagyon hosszú, több órás vizsgálatról beszélünk, ami alatt mozdulatlanul kellene feküdniük.
De fontos az is, hogy embereknél van olyan, hogy az EEG eltérést mutat, közben a páciens mégsem epilepsziás. Vagy épp fordítva, hogy igenis epilepszia beteg, de az EEG nem mutat semmit.
Állatok esetében olyan vizsgálatokat tudunk csinálni, amik a háttér okokat kutatják. Tehát nem azt mondják meg, hogy ez epilepszia, hanem hogy mi az oka. Amit minden betegnél szoktak alkalmazni az a részletes vérvizsgálat, a belgyógyászati okok kizárására. Ha ez alapján felmerül, akkor hasi ultrahang és vizeletvizsgálat. Ha a Syncope gyanúja felmerül, akkor szívultrahang, vagy egyéb kardiológiai vizsgálatok. Az agyi szerkezeti eltérésekre pedig CT, MR.

-   Jól értem, a fentiek alapján, hogy jelenleg a többi vizsgálattal kizárják az egyéb lehetséges okokat és így haladnak afelé, hogy nagy valószínűséggel epilepszia áll a háttérben?

-   Így van. Az epilepszia diagnózisa lényegében a kórelőzmények alapján derül ki, egy kérdőív- valamint fizikális vizsgálat segítségével. Illetve nagyon fontosak az epizódok, hogy hogyan néznek ki. Ezért kiemelt szerepe van, hogy készüljön videó a rohamokról. Ha pedig bármilyen egyéb betegség lehetősége felmerül, akkor azokat is sorban ki kell zárni.

-   Létezik olyan, hogy epilepsziára utaló tünetek vannak és mégsem epilepszia beteg az állat?

-   Abszolút. Ezért is nagyon fontos kivizsgálni a beteget, mivel számos differenciál diagnózis felmerül. Például a Syncope olyan betegség, aminél az agyi oxigén hiányt szívbetegség okozza általában, és bekövetkezhet emiatt az ájulás. Emellett a kísérő tünetek is nagyon hasonlóak a GM rohaméhoz.  Fokális rohamok esetében pedig nagyon sok olyan betegség van, ami ugyanolyan tüneteket produkál, de mégsem az.
 

-   Milyen kezelési módszereket alkalmaznak?

-   Alapvetően van a gyógyszeres- és az alternatív terápia. A legelterjedtebb, és amiről a legtöbb információ rendelkezésre áll, az a gyógyszeres terápia. Az alternatív terápiát pedig a szakirodalom a gyógyszerek mellett javasolja inkább. Sok szempontot kell figyelembe venni, hogy mit ajánljunk: milyen a rohamtípus, mi a háttér ok, a roham után vannak-e tünetek, milyen gyakorisággal jelentkeznek a rohamok, stb. Ha csak nagyon ritkán, mondjuk, évente vagy félévente egyszer jelentkezik a roham, akkor általában alternatív terápiát kezdünk még csak el. Terápia nélkül sajnos az epilepszia szinte mindig egy előrehaladó, romló folyamat. Ezt szeretnénk megelőzni.

-   Milyen alternatív terápiákat alkalmaznak a kezelésben?

-   A diéta, amiről a legtöbb szakirodalom rendelkezésre áll, mint alternatív terápia. Azon belül is a ketogén diétának egy módosított formáját használjuk kutyáknál.
Emellett nagyon felkapott mostanában az a CBD olaj. Ez valóban egy szuper dolog, ám én inkább kiegészítésként szoktam ajánlani, egész egyszerűen azért, mert erről jelenleg még nincsen szakirodalom. Azt vizsgálták eddig, hogy milyen mellékhatásai vannak, de az sem volt egy nagy esetszámot vizsgáló kutatás. 30 Beagle kutyust néztek és azt tapasztalták, hogy nem volt jellemzően mellékhatás. Úgy tudom, hogy külföldön jelenleg folyik egy sok résztvevős kutatás, ott azt vizsgálják, hogy epilepsziásoknál milyen arány arányban hat, és milyen rohamtípusoknál.
A saját tapasztalataim abszolút pozitívak a CBD olajjal kapcsolatban. A gyógyszeres terápia mellett támogatólag tud hatni. Tény, hogy nem működik mindenkinél, de sok állatnál segít csökkenteni a rohamok számát és/vagy a hosszát.
Ezen kívül van nagyon sok táplálékkiegészítő kapható. Például az Armillaria Plus, CV247, Dyna-Load, és még sorolhatnám. Vagy az Energyvet termékek, azokat is nagyon sokan használják. Ezek mind jók, van bennük potenciál.
A legtöbb értékelés jelenleg a CBD olajjal kapcsolatban áll rendelkezésre. Ezek jellemzően pozitív visszajelzések. Nehezíti azonban a megítélést, hogy leginkább a gyógyszeres terápiával párhuzamosan használják a gazdik az alternatív lehetőségeket,  így nincs valódi összehasonlítási alap.
Az akupunktúra is egy lehetőség,  de erről nagyon kevés az információ jelenleg. 1-2 írás jelent meg a szakirodalomban eddig róla, ahol vizsgálnak talán 10 kutyát és abból 2-3-nál működött.

-   Említetted, hogy az étrend szerepet játszik az epilepszia kezelésében. Hogyan?

-   Módosított ketogén diétát alkalmazunk. Ennek az a lényege, hogy normális szénhidrát- és fehérje szint mellett, meghatározott arányban emelt a közepes szénláncú zsírsav bevitel. 4:1-es arányt szoktak alkalmazni. Ezáltal megváltozik a szervezet anyagcseréje, szénhidrát alapúról átáll zsír alapúra és elkezd nagyon sok keton-testet termelni, ami a zsírokból alakul ki. Ez az idegsejtekben alternatív energiaforrásként működik, amitől jobb lesz a működésük és csökkenhet a rohamszám.
Kutyáknál azért módosított, mivel más az anyagcseréjük, mint az embernek: nem termelődne a sima zsírokból annyi keton-test, amennyi kellene. Ezt kutatók állapították meg, akik azt találták, hogy azok a diéták, amikben meghatározott, közepes-szénláncú zsírsav tartalma van, azokból tud a szükséges keton-test mennyiség termelődni. Ezt pontosan ki kell számolni, hogy működjön.
Alapból az idegsejtek a működésükhöz szükséges energiát glükózból fedezik, viszont ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni szükséges egy enzim, a piruvat-dehidrogenáz. Epilepsziásoknál, legyen az két- vagy négylábú, előfordulhat, hogy ez az enzim nem működik megfelelően. A keton-testek azért jók, mert kikerülik ezt az enzimet, közvetlenül bemennek az idegsejtekbe és tudnak megfelelő mennyiségű energiát termelni. Jobb energiatermeléssel jobb működést tudunk elérni, amivel csökkenthető a rohamok száma. Ez nagyjából a betegek 40%-ánál tud hatékony lenni.
Nagyon egyszerűen hangzik, hogy akkor állítsuk rá a betegeket egy ilyen diétára, de azért azt tudni kell, hogy itt előtte nagyon pontosan ki kell számolni az arányokat és azokat szigorúan be is kell tartani. (Kutyusok esetében már egy kevés jutifalat is felboríthatja ezt a kényes egyensúlyt. -  A szerző megjegyzése.) Illetve itt is lehetnek mellékhatások, amikkel számolni kell.

-   A Barf-étrend hatásos lehet epilepsziás kutyáknál?

-   Ez érdekes dolog, mert több helyről hallottam olyanról, hogy Barf-étrend mellett csökkent a rohamszám, pedig elvileg nem lenne indokolt, mivel ez a fajta étrend nem minősül módosított ketogén diétának, hiszen itt a fehérje tartalom magasabb, a sok hús miatt. Zsír viszonylag kevesebb, szénhidrát pedig egyértelműen minimális van benne. De nincs erre vonatkozó tanulmány, így sem azt nem lehet kijelenteni, hogy tutira nem működik, sem az ellenkezőjét. Én senkit sem szeretnék se lebeszélni, se rábeszélni a Barf-étrendre. Tény, hogy amivel tapasztalatunk van, az a hőkezeléssel (főzéssel) előállított, módosított ketogén diéta. Ennek tudjuk a tápanyag információit. Én, amikor személyre szabott étrendet állítok össze, akkor ezt szoktam ajánlani.

-   Tüntetmentessé lehet tenni az állatot? Tartósan?

-   Az a tapasztalat, hogy legtöbbször sajnos nem. Szakirodalom szerint nagyjából a betegek 15-20%-a, egyes szakirodalom szerint 30%-a tehető tünetmentessé. Ők akár tartósan tünetmentesek lehetnek.
De a legtöbb betegnél inkább az a cél, hogy csökkentsük a rohamok számát, megelőzzük, hogy haladjon előre a betegség és stabil, teljes életet tudjon élni az állat.

-   Tehát akkor az is lehet, hogy például két évig teljesen tünetmentes a kutya és utána újra beindulnak a rohamok?

-   Igen, sajnos ez is előfordulhat. Illetve, ami nehéz döntés ilyenkor, amikor hosszú ideig tünetmentes egy beteg, hogy abbahagyjuk-e a gyógyszeres kezelést vagy sem. A szakirodalom szerint egy év tünetmentesség után elvileg meg lehet próbálni leállni a gyógyszerezéssel. De inkább ki szoktuk várni a 2-3 évet ezzel. Azért lehet megpróbálni ennyi idő után, mert előfordulhat, hogy az idegsejtek kisülési hajlama megszűnik. Viszont a szakirodalom szerint a betegek 70%-ánál visszatérnek a rohamok, ha felhagynak a gyógyszerekkel. És, ha visszatérnek a rohamok, akkor lehet, hogy sokkal nehezebben kezelhető lesz az epilepszia. Ha olyankor visszaállnak is a gyógyszerekre, akkor sem garantált megint a tünetmentesség.

***

Folytatjuk!

Köszönöm a beszélgetést dr. Hermándy-Berencz Katalin állatorvosnak!

A doktornő Budakeszin, a Klapka Állategészségügyi Központban rendel.
További érdekes és hasznos információkat lehet olvasni a témában az általa létrehozott Facebook oldalon: https://www.facebook.com/epilepsziavizsgalat

A sorozat további részei:

• Kutyák és az epilepszia - a rejtélyes betegség 1.
• Kutyák és az epilepszia – a rejtélyes betegség 3.