Kutyával a karácsonyi vásáron

A karácsonyi vásárok tömeges események, az emberek nem figyelnek egymásra sem, nemhogy egy, a zsúfolt emberfolyamban nem látható kutyára.  A nagyobb testűek előnyben vannak, őket érzik, látják az emberek, de még így is könnyen a lábukra léphetnek, sérülést okozhatnak nekik, ezzel esetleg agresszív viselkedést kiváltva. Az egészen pici kutyák elférnek egy táskában, ők könnyebben viselik a hasonló helyzeteket, hiszen nem éri őket testközeli inger. Ha egy kistestű ebet nincs lehetőségünk ölbe venni, meg se forduljon a fejünkben, hogy bevisszük a tömegbe. Komoly sérülést szenvedhet, mind fizikai, mind viselkedési téren.

A vásárok zajjal, ismeretlen szagokkal és ingerekkel járnak. A legtöbb kutya nincs hozzászokva ehhez, még akkor sem, ha gyakran jár a városban, esetleg tömegközlekedéssel. A gazda számára is ismeretlen reakciókat válthat ki a hangosabb zene, a zsivaj, az előadások zaja, és a frissen sült kolbász szaga. Még a legjámborabb kutyát is kihozhatja a sodrából a tűzijáték, vagy az, ha már az ötödik gyerek cibálja meg a fülét, farkát. Számtalanszor elhangzik, hogy a kutya ösztönlény, nem tudhatjuk mire, hogyan reagál, előfordulhat, hogy másképp fog fel egyes helyzeteket, mint mi gondolnánk. Természetesen vannak olyan ebek, akik különösen szeretnek emberek között lenni, lételemük, a hasonló felfordulásokban való részvétel, és boldoggá teszi őket, ha hozzájuk érnek, kiemelt figyelmet kapnak.

Számolnunk kell a hideggel is, ha kutyás vásárlátogatáson gondolkodunk. A hosszú távú kint lét, araszolás, meg-meg állás, és a hideg kő hamar kihűti még az egyébként hidegkedvelő ebeket is. Mindenképpen készüljünk meleg ruhával a kutyának is, esetleg kutyacipőkkel (bár ez a legtermészetellenesebb dolog, kerüljük, ha lehet) a sózott utak károsító hatása ellen. Ha tudunk, vigyünk magunkkal langyos vizet termoszban, hogy legyen lehetőség ezzel itatni. A jegesre hűlt víz nem tesz jót az amúgy is átfázott négylábúnak.

Ha mindenképpen kutyánkkal szeretnénk meglátogatni egy vásárt, akkor hétköznap, vagy délelőtt, esetleg koradélután tegyük, amikor még nincs tömeg, nyugodtan sétálhatunk. Számoljunk vele, hogy kedvencünknek ez igen kimerítő elfoglaltság, vigyünk neki jutalomfalatot, és térjünk ki időnként mellékutcákba a forgatagból, hogy megnyugodhasson, elfelejthesse a sokadalmat. Hazaérkezés után, vagy a vásárt követően tervezzünk be neki egy rövid játékidőt, amikor kikapcsolódhat, fizikailag is lefáradhat. Mindezek ellenére, ha tehetjük, hagyjuk otthon az ebet. Számára kevesebb stresszel, és veszéllyel jár, számunkra pedig kényelmesebb így.