Miért vonyítanak a kutyák?

Ahhoz, hogy jobban betekintést nyerhessünk a vonyítás témájába, a kutyák őseihez kell visszanyúlnunk. Vadonélő rokonaiknál ma is megfigyelhető e viselkedési minta: a farkasfalka egyik tagja ily módon tudathatja társait hollétéről, de a riválisoknak is jelezheti, hogy maradjanak távol a territóriumuktól. De mi a helyzet a kutyákkal?

Úgy tűnik, a vonyítás tudománya náluk is generációról-generációra száll, ma is fontos részét képezi kommunikációjuknak. Fajta, méret, életkor, temperamentum – mindettől függetlenül megjelenhet a vonyítás. Míg egyesek alig művelik, mások nagyon is szívesen hallatják hangjukat. Akad olyan is, aki ritkán ugyan, de annál hangosabban „énekel”.Megértése hasznos lehet abból a szempontból is, hogy megfelelő választ adhassunk arra a kérdésre, hogy milyen üzenetet hordozhat a vonyítás?

1. „Éberen figyelem a környezetet és reagálok a történésekre.”

Talán kedvencednél is tapasztaltad már, hogy előtör belőle az ősi hang egy-egy különös, magasabb hang hallatán. A mentőautó szirénája például elég sok ebet lázba hoz, de ez elmondható azokról a házhozszállítós járművekről is, melyekből vidám zene szól, mint a fagyis kisautó. Nálunk a tejeskocsi boci-boci tarkája az egyetlen, ami vonyítást idéz elő, és igen mulatságos, ahogy kutyusunk „énekelget”.

A vonyítással kifejezheti a kutya, hogy meghallotta e különleges hangjelzést, amelyre kész reagálni, szívesen be is csatlakozna a történésekbe. Ha elsősorban auditoriális (értsd. hallott hanggal kapcsolatos) stimuláció hatására kezd el vonyítani, esélyes, hogy amint megszűnik a jel (elhallgat a sziréna vagy kikapcsoljuk a zenét), ő is elcsendesedik. A vonyításnak e formája miatt nem feltétlen kell aggódni, kivéve persze, ha környékünkön gyakran járnak zenélő autók, mert nem biztos, hogy szomszédaink is élvezettel hallgatják a koncertet.

2. “Itt vagyok! Erre gyertek!”

A vadonban a falka egy része otthon marad, míg társaik élelem után kutatnak, akár messzebbre is eltávolodnak egymástól vadászat, portyázás közben. Hogyan képesek kommunikálni ilyenkor? Nos, a vonyítás segíthet leküzdheni a közöttük lévő kisebb-nagyobb távolságokat, általa tudathatják a többiekkel, ki hol tartózkodik éppen.

Ha szeretnénk lefordítani kutyanyelvre, azt mondhatnánk, hogy az eb így üzen az otthonától távol tartózkodó családtagoknak. Az „itt vagyok, erre gyertek” vonyítás formájában igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a többiek megtalálják a hazavezető utat. A gazdi távollétében többször is folyamodhatnak ehhez, míg mások akkor kezdenek el ugatni, vonyítani, amikor meghallják lépteink hangját az ajtó előtt, vagy már akkor, amikor éppen befordulunk az utcába autónkkal. Hangadással segít nekünk abban, hogy biztonságban hazaérjünk.

3. “Maradj távol a területemtől.”

A vonyítást motiválhatja az is, hogy a területétől távol tartsa az esetleges illetéktelen behatolókat. Az arra tévedő kutyák számára ez is egy jelzés lehet, mely azt üzeni: ez a terület már foglalt, nem fogadok szívesen látogatókat. Egyfajta védelmi mechanizmusként szolgálhat a potenciális ragadozók elijesztésére: otthona őrzése közben vonyíthat a kutya, ha idegenek közelítik meg birtokát.

4. “Itt vagyok.”

Egy adott, mások által már befoglalt területhez közeledő kutya például vonyítással jelezheti békés szándékát. Ezzel a hangadással megelőzheti, hogy az ottlakó fajtársait meglepje, megijessze. Felhívja a környékbeli kutyák figyelmét arra, hogy környezetük változás előtt áll. Például új otthonba költözés után pár héten át sűrűbben vonyíthat a kutya, kinyilvánítva jelenlétét a többi háznál élő kutya felé.

5. “Figyelemre vágyom!”

Egy hang, amit semmivel sem lehet összetéveszteni, és a vonyítás ilyen, tehát ha a kutya belekezd, bizonyára felkelti kíváncsiságunkat – hát utánanézünk, mi történik. Néhány ilyen alkalom elegendő ahhoz, hogy a kutya megtanulja, ha „vonyítok, a gazdi figyelni fog rám”. A verbális manipuláció e formája idővel kellemetlenné válhat, ha kedvencünk gyakrabban előrukkol vele: amikor az ablakban nézelődve észrevesz egy másik kutyát az utcán, felröppen előtte egy madár, érkezik a postás vagy a csomagszállító, és még sorolhatnánk, mi minden válthat ki vonyítást.

Hogyan lehet mérsékelni mindezt? Például azzal, ha figyelmen kívül hagyjuk: nem ugrunk minden alkalommal („jaj, drágám, mi van?") vagy szólunk rá („jaj, mi van már, hagyd abba!”), hiszen a pozitív és negatív figyelem is figyelem. Akkor dicsérjük meg a kutyát, ha magától elhallgat, amikor csendben van; ebből előbb-utóbb meg fogja érteni, mit szeretnénk tőle. Ha tanácstalanok vagyunk, forduljunk pozitív megerősítéssel dolgozó kutyaviselkedési szakértőhöz, trénerhez!

6. “Megsérültem.”

A vonyítások között is van olyan, amit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha egy alapjáraton csendes eb hirtelen vonyítani kezd mindenféle külső inger nélkül, elképzelhető, hogy megsérült, fájdalma van. Ahogy mi sírunk, nyöszörgünk, amikor fáj valamink, a kutya is tehet így, csak éppen nyüszögéssel, vonyítással. Ha a kutya szemmel láthatóan rosszul van, mindenképpen mutassuk meg állatorvosnak, hogy segíthessünk rajta.

7. “Nézd, mit találtam!”

A vadonban vonyítással jelezhetnek egymásnak a falkatagok, amikor bekerítik a prédát, a vadászkutyák (pl. kopók, beagle-k) pedig ugyanígy „mondhatják el” társaiknak és a gazdiknak, ha találtak valami érdekeset, például egy fontos nyomot, szagot. Ha kedvencünket nem tréningeztük ilyesmire, vagy másfajta tevékenységekben leljük örömünket (sport, játék), akkor is fel-felvonyíthat, ha valami izgalmasra bukkan a kertben vagy a sétán; „jujj, de jó!” Ez lehet a rég elveszettnek hitt labdája, egy elásott finomság, egy odatévedő rágcsáló vagy macska – bármi is legyen a lelet, a vonyítás jelezheti, hogy kutyánkat büszkeséggel és örömmel tölti el imént tett felfedezése.

8. "Nagyon félek!"

Olyan helyzetben, amikor a kutya félelmet érez, nyüszöghet és vonyíthat is. Ha egy kölyköt túl korán vesznek ki az alomból, ily módon próbálhatja meg magához hívni anyját, aki nagyon hiányzik neki. „Egyedül vagyok, és nagyon félek! Hol vagy, mami? Gyere, értem!” Megjelenhet e hangadás akkor is, amikor kiveszik az alomból, például állatorvosi vizsgálat céljából.

A korai elválasztás élethosszig tartó hatásairól könyveket lehetne megtölteni, ezért is fontos, hogy ha kölyökkutyát szeretnénk, legalább 12 hetes koráig maradjon a pici anyukája mellett. Mentett apróságoknál sajnos gyakran kimarad ez az érzékeny időszak, ezért különleges odafigyelést igényelhetnek, ha a gondozónak, gazdinak kell betölteni a mami szerepét.

Extrém félelem esetén is vonyíthat a kutya, a fülünk számára szinte már sikításnak ható hanggal. Megfigyelhető kóbor ebeknél, amikor megfogják őket, hiszen egy ismeretlen ember ijesztően hathat, pláne, ha egyáltalán nem szocializálódtak ember közelében (pl. erdőben született vagy pici korában kitették és magára hagyták) vagy korábban bántalmazták. A legtöbb esetben ezek a kutyák is felismerik, hogy segíteni akarnak rajtuk, és már biztonságban vannak, de néhányaknak hetekre, hónapokra is szüksége lehet ehhez.

9. "Szörnyen ideges vagyok!"

Kedvencünk számára mi jelentjük a világ közepét. Mi vagyunk az első és legfontosabb az életében, (persze a finomságok mellett).  A nap fénypontja lehet, amikor hazaérünk, akkor is, ha csupán 5 percre mentünk el. Sok kutya nagyon nehezen élheti meg azt, hogy gazdája bizonyos időt távol tölt otthonától, ami szeparációs szorongásban nyilvánulhat meg. Ha a szomszédok sűrű ugatásra, vonyításra panaszkodnak, netalántán arra lépünk be, hogy a kutya ezt-azt tönkretett, akkor szidás, büntetés helyett ideje segítséget kérni, mert ez a probléma megoldásért kiált!

10. Időskori demencia

Különféle tünetek kísérhetik az idős kutyákat érintő állapotot. Egy demens kisöreg könnyebben megijedhet, eltévedhet ismerős környezetben, otthonában, memóriája időnként kihagy (elfelejthet szólni, ha ki kell mennie), és zavarodottságát, félelmét vagy éppen fájdalmát tudtunkra adhatja vonyítással is. Fokozottan megjelenhet ez, ha látása, hallása megromlott vagy elvesztette ezen érzékeit.

Példa: lehet, hogy kedvencünk nemrég ébredt álmából, és bár ott vagyunk mellette, még nem igazán tisztult ki a feje, ezért vonyítani kezd, hogy odahívjon minket magához. Vagy szokásos útvonalán megakadt a kanapé és az asztal között, amitől megijedt. Előfordulhat az is, hogy éjjelente vonyít többet, különösebb indok nélkül. 

• Kutyáinkat is érintheti az időskori demencia
• Demencia kutyáknál - 10+1 tipp a nyugodt mindennapokhoz

Ha a mentális hanyatlás kezdeti jeleit gyanítjuk kutyánkon, látogassunk el az állatorvoshoz egy alapos kivizsgálásért és tanácsokért a jövőre nézve!