Szigorúbb lesz az állatvédelmi törvény

 

 

A kormány és az ellenzék is egyetértett abban, hogy szigorítani kell az állatvédelmi törvényt, a benyújtott törvényjavaslatot pedig mindenki támogatta, az ellenzéki pártok további pontokkal is kiegészítenék azt. 

 

Az MTI nyomán összeszedtük, milyen érvek, javaslatok hangzottak el a tegnapi vitán a Parlamentben - ez a lentiekben olvasható. Egy biztos: nagyon úgy néz ki, hogy január elsejétől végre egy szigorúbb állatvédelmi törvény lép életbe, ami nagyban segíteni fogja az állatok védelmét és az állatvédő szervezetek munkáját, nem utolsó sorban szigorúbb büntetést ró ki az állatkínzókra, szaporítókra, a tiltott állatviadal szervezőire és az állatokat mérgezőkre.

 

 

 

 

 

Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye készült el

    

Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.

A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé  többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni.

A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes - érvelt.

Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként  határozza meg az online, élő közvetítést.

Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők.

Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

 

 

A Btk. szigorításáról szól a javaslat

 

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól.

Kiemelte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Egyetértési pontokat kerestek és találtak a felelős állattartás és állatvédelem területén - mutatott rá. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalomi összefogás súlyát mutatja - jelezte.

A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak.    Országos ivartalanítási programra is szükség van - sorolta a kormánypárti képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.

 

    

Jobbik: igen a javaslatra

 

Kálló Gergely, a Jobbik vezérszónoka jelezte: az ellenzék támogatni fogja a javaslatot. Harminc év hiányosságai után ugyanakkor hadd legyenek egy kicsit kritikusak, ezzel a területtel a civileken kívül senki nem foglalkozott. Nemcsak a Btk.-t kellett volna szigorítani, sokkal szélesebb körű javaslatot  kellett volna beadni - jegyezte meg.

A jobbikos politikus az előterjesztésből kiemelte és támogatandónak nevezte a szaporítók büntetését. Felvetette, hogy meg kellene szüntetni a kereskedés lehetőségét a hatékonyabb fellépés érdekében.

Óriási szükség van állatvédelmi rendőrségre - mondta, és azt javasolta, hogy adjanak hatósági jogköröket egy bizonyos létszám felett az ebrendészetnek. Kitért arra, hogy az országos ivartalanítási programhoz forrást kell rendelni.

Sem szilveszterkor, sem máskor pirotechnikai eszközöknek a kertekben, utcákban, panellakásokban nincs helye, ezeket tiltaná, a stadionokban viszont engedné a használatot - fűzte hozzá Kálló Gergely.

Az állatviadalok szervezőire, a visszaesőkre még szigorúbb büntetést javasolt, a maradandó testi károsodást, halált okozó csalétkeket, eszközöket is beemelnék az előterjesztésbe.

 

 

KDNP: cél a jogszabályi környezet szigorítása

 

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék. Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel - jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is.

Cél az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, a felelős állattartás biztosítása - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.

 

 

MSZP: igen a javaslatra

 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka arról beszélt konkrét példákat hozva, hogy nem múlik el hét, hogy ne kerülne elő olyan, a törvény tárgykörébe tartozó eset, ami joggal botránkoztatja meg az embereket. A javaslatot támogatni fogják - jelezte a szocialista képviselő, aki ugyanakkor megkésettnek nevezte az előterjesztés benyújtását.    

Felvetette az állatok jogalannyá minősítését, mondván, "az állatok érző lények", védelmükben az embereknek kell fellépniük. Javasolta továbbá az állatok védelmének alkotmányban történő rögzítését is.

Országos állatvédelmi alap létrehozására is szükség van, külön költségvetési sorral, 25-30 milliárdos forrással. Minden megyében legyen államilag finanszírozott telephely - javasolta a politikus, aki az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működésének támogatását pályázati úton valósítaná meg.

Az országos ivartalanítási programot minden évben meg kell ismételni, és fel kellene állítani az állatvédelmi ombudsman intézményét - sorolta Kunhalmi Ágnes, aki az állatviadaloknál differenciálná a nézők és a szervezők büntetését - utóbbiaknál szigorúbb lenne, és beemelné a visszaesők fogalmát is -, illetve a Nat részeként beemelné a közoktatásba a gyerekek állatok védelmére, szeretetére nevelését.

 

    

DK: állatvédelmi őrséget kell létrehozni

    

Arató Gergely (DK) egyszerre kritikának és dicséretnek szánva szavait úgy értékelt, az elmúlt egy évben több történt az állatvédelem területén, mint a Fidesz-kormány előző tíz évében. Jó, hogy a parlament előtt van a törvényjavaslat, de túl kevés - tette hozzá.

Javasolta, hogy egészében tekintsék át az állatkínzással kapcsolatos bűncselekmények büntetési tételeit. Az nincs rendben - folytatta -, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat alapján nem kapnak letöltendő büntetést a szándékos állatkínzók.

Úgy fogalmazott: "fog nélkül a törvény erőtlen", a ma érvényes állatvédelmi szabályok jelentős részét sem tudják betartatni, ezért érdemi hatáskörrel rendelkező és megfelelően finanszírozott állatvédelmi őrséget kell létrehozni.

Javaslatot tett arra is, hogy az állattartástól történő eltiltás kerüljön be a büntető törvénykönyvbe mellékbüntetésként.

Szerinte anyagi érdekeltséggel, szabályozással el lehetne érni, hogy a gyepmesteri telepeken ne altassanak el egészséges állatokat férőhelyhiány miatt.

    

 

LMP: a Nemzeti alaptantervbe kell foglalni az állatvédelmet

    

Három kutya és több más állat gazdájaként Schmuck Erzsébet (LMP) is azt firtatta, 11 év kormányzás után miért csak most, a választások előtt fél évvel nyújtotta be a Fidesz a törvényjavaslatot. Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy az előterjesztés a parlament előtt van, azt közlése szerint az LMP támogatni fogja.

Javasolta, hogy a Nemzeti alaptantervben tegyék kötelezővé az állatvédelemmel kapcsolatos ismeretek oktatását.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az LMP javaslatot nyújtott be a büntetési tételek szigorítására. Örülnek - folytatta -, hogy ez most szerepel az előterjesztésben.

Az ellenzéki képviselő úgy összegzett: a törvényjavaslat szükséges lépés az állatvédelem területén, de messze nem elégséges. Amíg nincs kellő forrás az állatvédelemmel foglalkozó civilek és hatóságok munkájára, az állatvédelem oktatására, amíg "azt a képet sugallják önök a fiatalok felé, hogy az állatokat jobb lelőni, kitömni és múzeumi darabként mutogatni, mint tisztelni és megóvni a természet részeként, addig önmagukban a büntetési tételek szigorítása nem fogja radikálisan csökkenteni az állatkínzásos esetek számát" - értékelt.

    

 

DK: pénzbírság helyett lehessen önköltségen beiratkozni kutyaiskolába

 

Bősz Anett (DK) kifogásolta, hogy mérgezés esetén csak több állat pusztulását büntetnék, holott szerinte egyetlen állat veszélyeztetése is indokolná a korábbinál sokkal súlyosabb büntetést. Szóvá tette az állatvédelem területén a szakember- és forráshiányt.

Javaslatot tett arra, hogy lehessen választani: ha valakit megbüntetnek, mert rosszul tartotta az állatot, választhasson a pénzbírság vagy aközött, hogy önköltségen beiratkozik egy kutyaiskolába.

Hiányolta, hogy nem szerepel a javaslatban például a pirotechnikai eszközökkel történő visszaélés büntetése vagy a cirkuszi állattartás tiltása.

 

        

Párbeszéd: a büntetőjogi lépések jók, de nem elégségesek

    

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta a törvényjavaslatról, jók az irányok, de nem elégséges és túl későn születik meg.

Kevesellte az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatását, helyeselve, hogy legyen egy külön az ő támogatásukat szolgáló forrás.

Régi javaslatnak nevezte az állatvédelmi ombudsman kinevezését, hogy legyen egy civil gazdája a területnek. "Borzasztóan" fontosnak tartja egy állatrendőrség felállítását, és sürgette az állatvédelem oktatását az iskolákban.

Úgy összegzett: a büntetőjogi lépések jók, de nem elégségesek, ezért az ellenzék javaslatokkal kiegészítette azokat.

 

 

Képviselői felszólalások

 

Szél Bernadett (független) üdvözölte, hogy az állatvédelem témája a parlament elé került. Úgy vélte, beszélni kell a "beporzók", a méhek ügyéről, ugyanis az élelem kétharmada eltűnne, ha a méhek eltűnnének. A kontinens élelmezése nem megoldható a méhek nélkül - magyarázta.

Közölte: bizonyos vegyszerek nagy veszélyt jelentenek a méhekre, és ha valamely vegyszerről bebizonyosodik, hogy rossz az állatoknak, azt tiltólistára kell tenni. A méhbarát módszereket kell előtérbe helyezni a mezőgazdaságban, e tekintetben lehetne tanulni például Ausztriától - jelentette ki.

 

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy az állatok jóléte a társadalom jólétének egy fokmérője is. Jó a javaslat, de megkésett, és ugyan amikor a kormánypártok átvették a kormányzást, mondhatták, hogy nem ez a legégetőbb kérdés, de akkor is eltelt már 11 év, már korábban kellett volna cselekedni - fogalmazott. Hozzátette: nem lehet tudni, mennyi állat élete múlt azon, hogy csak most került elő ez a kérdés.

Közölte: kutatások szerint azok az emberek, akik állatokat bántalmaznak, kiszolgáltatott embertársaikat is nagyobb eséllyel bántalmazzák, ezért is fontos a szigorú büntetésük. Fejleszteni kell az intézményrendszert, szükség van az állatrendőrségre, a felelős állattartásra való nevelést be kell emelni a társadalmi közbeszédbe, szemléletformáló kampányt kell indítani, továbbá érdemi védelmet kell biztosítani az állatoknak - sorolta.

 

A vitában elhangzottakra reagálva Ovádi Péter azt mondta, a hirdetések ellenzéki politikusok által kért szigorúbb szabályozása nem segítené a szaporítók elleni küzdelmet, azok ugyanis titkos online csoportokban értékesítik az állatokat.

Az ebrendészeti telepekre vonatkozó kritikákra reagálva kiemelte: elrendelték a telepek átfogó vizsgálatát, szerinte ugyanis a vizsgálat és transzparens működés az első lépés a helyzet javítására.

Óva intett attól, hogy hatósági feladatokkal vértezzék fel az ebrendészetet, szerinte először az itt dolgozó szakemberek képzését kell megszervezni, csak az után lehet elgondolkodni azon, hogy milyen jogosultságokat kapjanak.