Tudtad? A kutyáknál is kialakulhat a stroke

 

Mit értünk stroke alatt?

 

A hirtelen fellépő állapot során az agy bizonyos területeinek vérellátása akadályozottá válik, melynek következtében az érintett sejtek egy része elpusztulhat. Az agyi érkatasztrófa korai felismerése és kezelése létfontosságú a beteg életminőségére nézve. Kétféleképpen alakulhat ki:

 

1. Ischaemiás (iszkémiás) stroke: amikor az erekben valamilyen tényező gátolja a vér megfelelő áramlását, és sejtpusztulást okozhat. Például vérrög, daganatos sejt, vérelemezkék rendellenes összetapadása, baktériumok, paraziták (pl. szívférgesség). Ez a típus embereknél és kutyáknál is gyakoribb. 
2. Vérzéses stroke: az erek sérülése vagy véralvadási zavarok okozta agyvérzés

 

 

Hogyan is néz ki a stroke kutyák esetében?

 

A tünetek hasonlóak lehetnek az embereknél lévőkhöz, behatárolásukat azonban nehezíti, hogy a kutyák nem tudnak beszélni és arról sem tudnak beszámolni, ha valamilyen furcsaságot, például zsibbadást, emlékezetkiesést tapasztalnak, elhomályosul a látásuk vagy émelyegnek. A jelek még nálunk is lehetnek annyira enyhék, hogy csupán akkor terelődik a gyanú egy esetleges stroke felé, amikor elmeséljük családtagunknak vagy orvosunknak. Emellett az is befolyásolja, hogy az agy mely része érintett. Kutyáknál tehát egy enyhébb fokú stroke észrevétlenül is lezajlódhat, ugyanakkor az ájulással összefüggő állapotokkal is könnyű összekeverni laikus szemmel. (Az ájulás és stroke egyaránt komoly dolog, a tünetek jelentkezése esetén mielőbb vigyük el kedvencünket állatorvoshoz!)

 

 

 

 

A stroke tünetei kutyáknál alábbiak lehetnek*:

 

1. Ha az előagyat érinti:

 

• Járkálás, körözés: Attól függően, hogy az agy mely területén alakult ki a stroke, a kutya egyik irányban járhat körbe-körbe (pl. csak jobbra vagy balra), vagy a rossz irányba fordul, amikor nevén szólítják. Bármennyire is igyekszik, nem tud egyenesen előre haladni.
   
• Rohamok: hirtelen léphetnek fel, eszméletvesztést okozhatnak.
   
• Viselkedése megváltozik: stroke-ra utalhat, ha a kutya hirtelen a megszokottól eltérően kezd el viselkedni. Elveszettnek tűnik, magába fordul, visszahúzódó lesz, egyszerűen nem önmaga.
   
• Fejtámasztás: az agyban kialakult duzzanatot a kutya azáltal igyekszik csökkenteni, hogy fejét folyamatosan hozzányomja valamilyen kemény felülethez, például a falhoz, padlóhoz, egyéb stabil tárgyakhoz.
   
• Látászavarok: A stroke-ot rendellenes szemmozgás kísérheti. Ilyen lehet a szemtekerezgés (nystagmus), amikor a kutya szemgolyói ritmusos mozgást vesznek fel, jobbra-balra vagy körkörös irányban. Előfordulhat az is, hogy furcsán helyezkednek el a szemei, mintha két különböző pontra fókuszálna velük, vagy az egyik szem egy pontra mered, míg a mások mozog.

 

 

 

2. Ha az agytörzset és a kisagyat érinti:

 

• Hirtelen fellépő gyengeség: A kutya elveszíti egyensúlyát, nehezen jár, bizonytalanul lépked, mozgása koordinálatlanná válik. A gyengeség érintheti testének egyik oldalát, amitől önkéntelenül eldől oldalra. Az agyban fellépő vérhiány következtében összeeshet, elveszítheti eszméletét.
   
• Hipermetria: Lépés közben az indokoltnál magasabbra emelheti a lábát egyenes talajon is, mintha nem érzékelné megfelelően a mélységet, magasságot.
   
• Fejremegés: nem összekeverendő a rohammal, a kisagyat érintő stroke-nál a kutya feje önkéntelenül reszkethet, remeghet, különösen, ha egy bizonyos feladatra próbál fókuszálni.
   
• Körözés: ez esetben nem a környezetében köröz céltalanul, hanem saját maga körül forog egyik irányba, a test egyik oldalán tapasztalt extrém gyengeség miatt.
   
• Mentális változások: az agytörzs elülső részén található aktiváló rendszer felelős a kisagynak továbbított információkért. Ha ez a funkció kiesik, a kutya elmeállapotában jelentős változás figyelhető meg, ébersége szokatlanul lecsökken, zavart és kába lesz.

 

 

 

3. Ha a gerincvelőt érinti:

 

• Az akaratlagos motoros funkciók részleges elvesztése a test egyik oldalán, a hátsó végtagokon vagy mind a négy lábon.
• Teljes bénulás léphet fel a mellső és/vagy hátsó végtagokon.

4. Egyéb tünetek:

 

• Arckifejezése megváltozik:  Az arcizmok elgyengülése jellemzőbb a stroke-ot szenvedett embereknél, kutyáknál ez lehet „csupán” annyi, hogy pofijára egészen szokatlan arckifejezés ül ki, valahogy más lesz, furcsának tűnik. Fejét oldalra billentheti, nem a szokásos, érdeklődő módon, hanem inkább ernyedten, akaratlanul.
   
• Hányinger, hányás: a stroke hatással lehet a kutya egyensúlyszerveire, és a már említett akaratlan szemmozgással együtt mindez émelygést, szédülést válthat ki benne.
   
• Akaratlan vizelet-  vagy székletürítés: nem ritka, hogy a kutya elveszíti a kontrollt hólyagja és belei felett, miközben stroke-ot él át. Nem szándékosan csinálja, ez önkéntelenül lép fel, egyáltalán nem tehet róla. Felejtsük el a büntetést, verjük ki fejünkből azt, hogy hogyan takarítjuk majd fel, koncentráljunk kedvencünkre, támogassuk a roham alatt és a gyógyulás idején is!

A tünetek gyakran hirtelen, szinte a semmiből lépnek fel: a kutya egyik pillanatban még jól érzi magát, a következőben pedig már nem tud felkelni, hiába próbálkozik. Mindez nagyon ijesztő a gazdi és kedvence számára is, néhány perctől kezdve, akár néhány órán át is fennállhatnak, míg máskor napokig is eltarthat az állapot.

 

 

 

 

A stroke lehetséges okai kutyáknál

 

Az állatorvosokhoz kerülő esetek nagy részében olyan idős kutyákról van szó, akiknél valamilyen betegség, trauma következtében véralvadási zavarok (pl. vérzékenység, trombózis) alakulnak ki. Fontos tudni, hogy az esetek kb. 50%-ában nem határozható meg pontos kiváltó ok, ugyanakkor vannak bizonyos állapotok, melyek megnövelik kockázatát:

• vesebetegség
• magas vérnyomás
• Cushing-kór
• cukorbetegség
• szív- és érrendszeri betegség
• pajzsmirigy-alulműködés
• rák
• bizonyos gyógyszerek adása (pl. szteroidok nagy dózisban).

Elsősorban tehát a kisöregeket érinti a stroke, de gyakorlatilag bármely életkorban megjelenhet, fajtától, nemtől függetlenül. Érdemes megjegyezni, hogy azoknál a kutyafajtáknál, amelyekre jellemzőbb egyik-másik betegség a fent felsoroltak közül, valamelyest nagyobb a kockázat. A Cavalier King Charles Spánielek esetében például nemcsak a szívbetegségek, hanem a szűk koponyából fakadó agyi elváltozások, vérkeringési problémák is okozhatják (Chiari-malformáció, Syringomyelia).

 

 

 

 

A kezelés alapja a diagnózis

 

A stroke megfelelő terápiájához elengedhetetlen a pontos diagnózis. Míg egy ájulásos roham könnyen tűnhet stroke-nak, mélyében olyan szívpanaszok rejtőzhetnek, melyek életveszélyesek lehetnek a kutya számára. A kórtörténet, a tünetek és különböző vizsgálatok (EKG, röntgen, szív-ultrahang) segítségével elkülöníthető, hogy szív-érrendszeri betegséggel állunk szemben vagy a probléma a kutya agyát (is) érinti.

 

Ha a szív megfelelően működik, a továbbiakban az agyról kérhetnek MRI vagy CT-vizsgálatot, hogy megállapíthassák, a stroke mely területeket milyen mértékben érinti. A teljes kivizsgálás részét képezhetik laborvizsgálatok is (vér, vizelet és hormonális szintek, stb.).

 

A kiváltó okok feltárását követően megkezdhető a kezelés. Ha a stroke bizonyíthatóan vérrög miatt lépett fel, a vérkeringést támogató gyógyszerek adására lehet szükség. Ha az ok a magas vérnyomásban keresendő, vérnyomáscsökkentőt írhatnak fel a kutya számára. Itt emelnénk ki, hogy a szükséges gyógyszerek kiválasztását bízzuk állatorvosunkra! Soha ne adjunk a kutyának humán vérnyomás-szabályozó gyógyszert, mert sokkal nagyobb kárt tehetünk vele, mint hinnénk!

 

A stroke-t kísérő idegrendszeri tünetek általában véve maguktól rendeződnek, amint a kutya megkapja a megfelelő kezelést, az agyban keletkezett duzzanat felszívódik és a vérkeringés helyreáll.

 

 

 

 

Mivel segíthetünk még kedvencünknek?

 

A gyógyulásban óriási segítséget jelent a gazdi szeretetteljes támogatása! Biztosítsunk kisbetegünk számára csendes, békés környezetet, ahol nyugalomban lábadozhat, etessük minőségi táplálékkal, segítsünk neki a pisilésnél és ürítésnél, ha egyedül nem vagy nehezen tudja megoldani.

 

Kiegészítő terápiaként ellátogathatunk kutya-fizioterapeutához, akitől elsajátíthatjuk kedvencünk tornáztatásának lépéseit. A gyógytorna, masszázs, az ízületek, végtagok passzív átmozgatása nemcsak a regenerálódást segíti elő, de kiváló kapcsolaterősítő program is. A stroke súlyosságától függően hosszabb időbe telhet, mire a kutyus felépül, ehhez adjunk meg neki minden segítséget!

 

 

Milyenek a kilátások a stroke után?

 

Az állapot fokozatai az enyhétől a súlyosig terjednek; meghatározható az alapján, hogy az agynak mely részét érinti a stroke, és mennyi időn át marad elzárva a vérkeringéstől. Minél súlyosabb a károsodás, annál nagyobb eséllyel ronthat a kutya életminőségén, kritikus esetekben akár halálos kimenetelű is lehet. Szerencsére ez ritkán fordul elő, legtöbbször a kutyák felépülés után teljes életet tudnak élni. A gyógyulás és a hosszútávú prognózis alábbiak függvénye:

• A stroke típusa és súlyossága
• Meglévő egészségügyi problémák
• Milyen hamar kap a kutya kezelést
• Milyen támogatást kap lábadozás alatt és azt követően?

 

 

 

 

Megelőzhető a stroke?

 

Gondos gazdiként szeretnénk mindentől megóvni kedvencünket, de ez sajnos nem lehetséges. Mivel az esetek felében ismeretlen marad a kiváltó ok, a stroke kialakulását sem lehet teljesen mértékben kiküszöbölni, de a hajlamosító tényezők (ld. fent a lehetséges okok alatt) ismeretében csökkenthető a kockázat.

 

Látogassunk el állatorvosunkhoz legalább évente, idős kutyáknál félévente vagy negyedévente állapotfelmérésre, ahol fény derülhet olyan betegségekre is, melyek még nem mutatnak tünetet.

 

Vigyázzunk kedvencünkre, hogy egészséges és boldog életet élhessen!

 

 

---

*Forrás: https://sevneurology.com/blog/dog-stroke-symptoms/

 

Megjegyzés: A cikkben foglaltak nem helyettesítik az állatorvosi diagnosztikát. Ha kedvencénél egészségügyi probléma merül fel, minden esetben kérje ki állatorvosa véleményét!