
A kutyák agyi aktivitása akár a demenciát is jelezheti: újabb érdekes felfedezést tettek az ELTE kutatói
2020. május 01., 08:00
Szerző: S.Zs.
Kategória: Jó tudni!
Magyar kutatók először írtak le állatokon az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között összefüggést. Az EEG-vel mérhető “alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba, kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár.
A kevesebb néha az agyműködéssel kapcsolatban is több. Ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat, például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén - ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok - a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti – írja az ELTE TTK honlapja.
Az ELTE kutatóinak a Scientific Reports lapban megjelent közleménye elsőként mutatott ki az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés közti összefüggést kutyákon. „Korábban leírtuk, hogy az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszik.” – mondja Dr. Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program vezetője. - „Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek.”
A kutatók 58 idős kutya gazdáját hívták be az ELTE Etológia Tanszékre, ahol a kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. A kutatók először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, 5 rejtekhely közül melyikben van jutalom. A második feladat sokkal nehezebb volt. Például megtanulták a kutyák, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van, majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét. Az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazodnak. Ezután a kutyák az TTK KPI alváslaboratóriumában aludtak egyet.
"Három hónap elteltével ismét felvettük ugyanezeket az adatokat, ami kétfajta összehasonlítást is lehetővé tett” – magyarázza Szabó Dóra, aki idős kutyák agyműködésének vizsgálatáról írja a doktori dolgozatát. „Egyrészt számszerűsíteni tudtuk az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket, másrészt az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás.”
Ivaylo Iotchev, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotója némileg meglepődött az eredményeken: „Eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori kognitív leépüléssel, demenciával. Ezért meglepődtem, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találtuk.”
A kutatók azt találták, hogy az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét, de ez mind rövidtávon, 3 hónappal később megbízható mérőszámnak bizonyult.
Dr. Kis Anna, a családi kutyákon végzett EEG kutatások egyik megalapítója kifejtette: „Tulajdonképpen érthető, hogy az alvási orsók frekvenciája hosszabb időn keresztül is változatlan, mivel ezt, ellentétben az orsók előfordulási gyakoriságával, nem befolyásolják az új élmények, információk.”
A szerzők azonban óvatosak az eredmények értelmezésével. Az alvási orsók frekvenciája csak a tanulási teljesítménnyel fügött össze, a memóriával nem. „Talán azért, mert a tesztek eltérő nehézségűek voltak. Érdemes még ezt a jelenséget alaposabban megvizsgálni, és akkor kiderül, mennyire megbízható az, amit most találtunk.” – veti fel Dr. Kubinyi Enikő.
„Az eredmények mégis jelentősek, mert tudomásunk szerint először sikerült állatokon is leírni alvási orsón alapuló kognitív öregedési markert.”
Ez a marker az alvási orsók megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba. Az új vizsgálat szerint nem csak embereknél, hanem a kutyáknál is rosszabb tanulási képességekkel jár, így előre jelezheti a kognitív hanyatlást.
Indexkép forrás: unsplash - Michael
Gondoltad volna, hogy a kutyákat is érintheti a stresszevés?
Állandóan enne a kutya? Egy kutatás szerint kedvenceinknél sem ritka az érzelmi evés. Tudj meg többet a témáról!
A hosszú orrú kutya ügyesebben szagol? Most kiderült!
Az ELTE etológusai szerint az életkor és az agy alakja befolyásolja a szaglással kapcsolatos agyi régiók konnektivitását. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban először vizsgálják ezt a hálózatot kutyáknál.
Nem véletlenül gondolunk gyermekünként a kutyánkra? Egy kutatásból most kiderült.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói arra vállalkoztak, hogy feltárják, pontosan milyen szerepet töltenek be a kutyák az emberi szociális hálóban.
Kiskutya-szindróma, avagy miért tekintünk másként a kistestű kutyákra, mint a nagyobbakra?
Több tanulmány is rámutat arra, hogy az emberek hajlamosak elnézőbbek lenni a kicsi kutyákkal. Mi lehet ennek az oka?
Kutya és gazdi között is ragadós az ásítás
A ragadós ásítás jelensége mindenkinek ismerős. Sőt, lehet elég csak egy jóleső ásításra gondolnunk, ahogy ezeket a sorokat olvassuk, és már jön is… Gazdiként sokunk fejében megfordulhatott már, hogy vajon ez a jelenség kutyáink esetében is működik-e - a kutatók kiderítették!