Ízlelés kutyáknál – Hogyan érzik kedvenceink az ízeket?
2024. szeptember 21., 14:00
Szerző: M.Lilla
Kategória: Egészség
Bár a kutyák elsősorban orrukat használják a világ felfedezéséhez, a többi érzékszervüket is segítségül hívják, így az ízlelésnek is nagyon fontos szerepe van. De milyen ízeket éreznek?
Úgy tűnik, a kutyák szinte bármit hajlandóak lennének megenni, még olyasmit is, aminek a gondolatától is fintorogni kezdünk. Szemét, ürülék, döglött állatok, rothadó növényi maradványok mellett persze a műanyag és textil termékek, játékok is rajta vannak a listán... A kutyák között is akadnak válogatósak, akik alaposan meggondolják, belekóstoljanak-e a gazdi által felkínált ennivalóba. De mi alapján döntik el, hogy valami finom vagy sem? Mi az, ami ízleni fog, és mi az, amitől még az ő hátukon is feláll a szőr? Vannak egyáltalán ízlelőbimbóik?
Igen, a kutyák is rendelkeznek ízlelőbimbókkal, képesek arra, hogy érezzék különböző dolgok ízét. Ha megnézzük a tükörben a nyelvünket, láthatjuk, hogy apró dudorok (ízlelőszemölcsök) vannak rajta, ezeken találhatóak a még apróbb ízlelőbimbók. Számuk kb. 9000-re tehető, míg kutyáknak kb. 1700 ízlelőbimbója van – jóval kevesebb tehát a miénknél, ezért is lehet az, hogy azt is megeszik, amit szerintünk nagyon nem kellene. Az ízleléshez azonban nemcsak arra van szükség, hogy megkóstoljunk valamit, hanem nyálra is, mert csak annak érezhetjük az ízét, ami nyálban oldódik.
Ízlelés – az elsők között
Az ízlelés már néhány hetes korban kifejlődik a kölyköknél, az érzékelés egyik legkorábban kialakuló része. A kiskutyák szeme 10-14 napos korukban kezd el kinyílni, fülük pedig csak napok múltán, tehát az ízlelés megelőzi a látást és a hallást is. Idős korba lépve a kutya ízlelőbimbóinak száma fokozatosan csökken, és a szaglása is gyengülhet – ezek együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy válogatóssá válik, és már az étvágya „sem a régi”.
Minden egyes ízlelőbimbónak megvan a képessége arra, hogy minden egyes ízt érezzen, amennyiben az elég erős. A nyelv különböző részein található ízlelőbimbók valamivel érzékenyebbek bizonyos ízekre, így például a keserű és a savanyú ízt a nyelv hátulsó részén, míg az édes és sós ízeket inkább a nyelv elülső részén érezni.
Ízlelőbimbók – finomra hangolva
A kutyák emellett speciális ízlelőreceptorokkal is rendelkeznek, melyek segítenek nekik kiválasztani a húst, zsírokat és a húsokhoz fűződő vegyületeket. Ősidőkre nyúlik ez vissza, amikor elődeik étrendjének fő elemét a hús képezte.
Az, hogy a miénknél kevesebb ízlelőbimbóval rendelkeznek, megmagyarázhatja, miért nem képesek különbséget tenni hasonló ízek között. Például a hús típusa (csirke, sertés, marha) vagy különféle bogyós termésű gyümölcsök (málna, eper, áfonya, szeder, stb.) nagyjából egyformának tűnnek számukra, vagy megeszi a kutya vagy nem, és persze az elkészítés, tálalás módja is kihathat erre.
Ízlelőbimbók a víz érzékeléséhez
Egy másik érdekesség az a tulajdonság, miszerint bizonyos ízlelőbimbók kifejezetten a víz ízére vannak hangolva. Ez a képesség macskáknál és más húsevő állatoknál is megtalálható – embereknél hiányzik. A kutya nyelvének hegyén olyan ízlelőbimbók vannak, melyek speciális érzékelősejtjei a vízre reagálnak, miközben az állat iszik. A szomjúság és a táplálkozás fokozza érzékenységüket, emiatt isznak többek azután, hogy elfogyasztották eledelüket.
Az ízlelőbimbók és a szaglás kapcsolata
A szaglás és ízlelés között szoros kapcsolat áll fenn kutyáinknál is. Egy étel vagy tárgy illata felerősítheti annak ízét, ezért nagyon fontos szerepet játszik abban is, milyennek érzi a kutya például a vacsorája ízét. Emellett a szájpadláson található speciális szerv is „beleszól” abba, hogyan ízlel valamit a szagláson keresztül. Amikor a kutya megszimatol valamit, az illatmolekulák bekerülnek orrába, majd innen az agyba, és így információt kap annak ízéről is. Ezért is van az, hogy sok kutya előbb megszaglássza a földön lévő dolgot, és csak azután kóstol bele (ha egyáltalán), vagy a kezünkben lévő finomságot, amit aztán vagy elfogad vagy nem. Más esetekben, amikor úgy tűnik, gondolkodás nélkül ront rá valami általa ehetőnek vélt dologra, orra már jóval előbb munkához látott, hiszen tudjuk jól, a kutyák bizonyos szagokat sokkal nagyobb távolságról is megéreznek, mint mi.
Édes, sós, fűszeres, savanyú, keserű – érzik ezeket a kutyák?
Náluk is megvannak ugyanazok a receptorok, mint nálunk, de esetükben a sós ízeket érzékelő sejtek jóval kifinomultabbak. Ez is annak az eredménye, hogy őseik húsban gazdag étrenden éltek, amely alapvetően több sót tartalmaz. Ily módon nem volt arra szükségük, hogy a szervezetük egészséges működéséhez fontos sómennyiséget más forrásból szerezzék be (mint például lovaknál télen a nyalósó). A sós ételeket emiatt kevésbé találják vonzónak – persze legtöbbször nem utasítják vissza, ha amúgy finom az illatot árasztanak.
Az édes ízeket ezzel szemben nagyon is szeretik, ami eredhet abból, hogy az ősidőkben étrendjüket vadon termő gyümölcsökkel és zöldségekkel egészítették ki. Ma sem vetik meg ezeket, és szerencsére számos egészséges zöldség és gyümölcs közül választhatunk, ha kedvencünk kedvére tennénk. (A mennyiségekre itt is érdemes figyelni!) Bármennyire is édesszájú kutyusunk, jobb, ha olyan élelmiszert adunk neki, ami természetes módon tartalmaz cukrokat – az édességek, péksütemények, magas cukortartalmú finomságok károsak az egészségükre. Betegségek egész sorára nyithat kaput, ha túl sok cukrosat fogyaszt a kutya. A xilit pedig egyenesen életveszélyes számukra!
Mi az, ami nem finom?
Van egyáltalán olyan, amit nem ennének meg? A kutyák többsége kerüli a túl sós, fűszeres, keserű vagy savanyú ízeket. Sokszor figyelmeztetőleg hat rájuk, ha ezen ízek illatmolekuláival találkoznak, ezért nem találják biztonságosnak. A különféle mérgek, vegyszerek és a bakteriális szennyeződés szaga a kutyáknak is kellemetlen, ezért óvakodnak attól, hogy belekóstoljanak. És persze a gyógyszerek beadását is nehezítheti az, ha „fura szaguk” van. A fűszeres ételekből áradó forróság érzetét okozhatja például a kapszaicin vegyülete, ami kutyáknál kellemetlen fizikai reakciókat válthat ki, annak ellenére, hogy magát a csípős ízt nem igazán érzik.
Összegzés
A legjobb tehát, ha kutyánknak csak olyan minőségi ételt, eledelt adunk, amely életkorának, testméretének, aktivitási szintjének megfelelő. A jutalomfalatokból és finomságokból is válasszuk azt, amelyik hozzájárul egészségéhez!
Forrás: petmd.com
Indexkép forrás: iStock
Cikk első megjelenése: 2022. szeptember 20.
Ehetnek a kutyák gesztenyét?
A gesztenye tipikus téli édesség, nem hiányozhat a karácsonyi menüből. Illata, íze nemcsak minket vonz, hanem kedvenceink orrát is. De adhatunk neki belőle?
10 vegyszer, ami viszketést okoz
Vörös foltok, karcolások, gyulladás - a krónikus viszketés tünetei. A kutyák számára ez legalább annyira kellemetlen probléma, mint nekünk, embereknek. És ha mindez nem lenne elég, a környezetünkben található vegyi anyagok ezeket a tüneteket erősen súlyosbíthatják. Íme a 10 legirritálóbb kemikália!
Gondoltad volna, hogy a kutyákat is érintheti a stresszevés?
Állandóan enne a kutya? Egy kutatás szerint kedvenceinknél sem ritka az érzelmi evés. Tudj meg többet a témáról!
Diómérgezés kutyánál: a fekete dió átka
A közönséges diót nagyon sokan szeretik, nyáron kellemes árnyékot biztosít, ősszel pedig hamar kezdenek sárgulni a levelei, ezzel biztosítva az oly sokak által kedvelt őszi tájképet.
Csonthéjas gyümölcse azonban nem kevés veszéllyel tud járni: diómérgezést okozhat kutyusunknál.
Miért mászkál cikk-cakkban a kutyám a sétán?
Kiborít, amikor kedvenced ide-oda jön-megy, össze-vissza kóvályog a sétán? Miért nem tud egyszerűen "csak" sétálni? Szépen, nyugodtan, okosan... Lássuk, mi okozhatja ezt a viselkedést, és hogyan javíthatunk a helyzeten!