Tudástár

Egy demenciával küzdő kutya gondozása kisebb-nagyobb kihívásokat rejthet magában, komoly feladat elé állítva kutyát és gazdit egyaránt. Hogyan segíthetünk kedvencünknek megbirkózni mindezzel?

Cikkünk első részében a demencia mibenlétéről és tüneteiről írtunk. „Az időskori kognitív működészavar névvel is illetett betegségnél a szellemi képességek hanyatlása az érintett kutyák agyában végbemenő fizikai, fiziológiai változásokból ered, nem része a természetes öregedésnek.” A mentális hanyatlás azonban olyan, nem várt helyzeteket eredményezhet otthon és a sétákon is, melyeket megfelelően kell tudni kezelni, biztosítva ezzel imádott kedvencünknek a nyugodt, kellemes hétköznapokat. Tanácsainkkal az elkövetkezendő időszakra történő felkészülésben igyekszünk segítséget nyújtani.

1. Biztonságos otthon

Ahogy a kezdetekben kölyökbiztossá alakítottuk a lakást négylábú családtagunk érkezésekor, idős kutyánk esetében is ezt kell tennünk. Előzzük meg, hogy bizonyos helyekre beszorulhasson, csapdába eshessen például a kanapé és a fotel között vagy a szoba sarkában a szekrény mellett. Távolítsuk el az útból azokat a tárgyakat, melyekben megbotolhat, eleshet, kerítsük el azokat a zugokat, ahonnan nem tud kitolatni, vagy ahova bedughatja a fejét. Fedjük le a kábeleket, vezetékeket, nehogy véletlenül belegabalyodjon. Tegyünk a csúszós padlóra szőnyeget, melyen biztonsággal lépkedhet, használhatunk gumiborítású fürdőszobaszőnyeget, tapadós matracot is.

2. Befelé nyíló ajtók

Legyünk óvatosak, ha olyan helyen hagyjuk kutyánkat, ahol az ajtó befelé nyílik. Lehet, hogy az ajtó előtt fog várakozni, mikor hallja lépteink közeledését, ám arra már nem fog emlékezni, hogy ha nyílik az ajtó, arrébb kell mennie. Mindig lassan nyissuk ki az ajtót, közben szólítsuk kedvencünk nevét, s ha lecövekel, gyengéden csalogassuk vagy helyezzük arrébb.

3. Lépcsők

Ha lépcső is van házon belül, ügyeljünk arra, hogy kutyánk egyedül ne közlekedjen rajta, nehogy egy esetlen mozdulat miatt megcsússzon és leguruljon. Lépcsőzéskor mindig legyünk mellette, ha segítségre szorul – lefelé menetben bizonytalansága fokozódhat, ha már nem tudja jól bemérni a mélységet és a távolságot. Biztassuk, támogassuk és legyünk türelemmel. Ha magára kell hagynunk a házban, gyerekráccsal is elzárhatjuk a lépcsőt, vagy lekeríthetünk számára egy nagyobb területet a nappalin belül, ahol biztonságban, kényelmesen pihenhet, míg hazaérkezünk.

4. Étel és víz

Figyeljük meg, történt-e változás az étkezés, ivás terén. Nehézségekbe ütközik-e az eledel elfogyasztása, például gyakran félrenyel, vagy rágás közben kipotyognak a szájából a falatok, lefetyelés közben kifolyik-e a víz. Segíthet, ha a tálakat olyan sarokba helyezzük el, ahol egyébként ritkán fordul meg, így nem sétál bele, nem esik át rajtuk, miközben a házban közlekedik. (Járkálás közben megeshet, hogy betéved egy-egy helyre, és ott ragad.) Előfordulhat, hogy nem tudja megállapítani, mennyi víz van a táljában: lehet, hogy tele van, de csak áll előtte, mintha üres lenne, vagy a kevés vizet is kipancsolja, mint egy szeleburdi kölyök. Megemelhetjük, kényelmesen elérhető magasságban lévő tartóállványra is helyezhetjük az itató- és etetőtálat, hogy ne kelljen lehajolnia, ha megerőltető számára (közepes, nagyobb testű kutyáknál). A fényes felületű tál helyett válasszunk inkább matt felületű vagy világosabb színű kerámia/műanyagtálat.  Eledelét készítsük olyan állagúra, melyet biztonsággal le tud nyelni; pépesíthetjük is, ha fogai megromlottak, nehezen rág.

5. Toalett

Figyeljük meg, kedvencünk hogyan, milyen időközönként intézi a kis- és nagydolgát, esetleg csökkennek-e képességei e téren. Jelezheti, ha ki kell mennie, de másként, mint ahogy mi azt megszoktuk. Például éjjel egyszer csak felül a fekhelyén, ám ahelyett, hogy nyüszögne, vagy orrával megbökdösne, csendben vár, míg fel nem ébredünk. Bár lehet, hogy addigra késő lesz… Idős korban ugyanis csökkenhet a záróizmok feszessége, emiatt a kutya nehezebben vagy egyáltalán nem tudja visszatartani vizeletét, ürülékét. Jó, ha kéznél van a felmosórongy, a padlón egy-egy pelenka, ha sürgős dolga akad, de már nem ér ki vele.

Soha ne büntessük meg az idős kutyánkat, ha baleset történik! Az inkontinenciának számos oka lehet, előrehaladó betegség egyik tünete is lehet, ezért érdemes kivizsgáltatni! A bepisilés mindazonáltal nem szándékos, kutyánk egyszerűen nem tehet róla. A büntetésnél nincs rosszabb, csak tovább fokozza szorongását. (Az inkontinencia okairól, tüneteiről és kezeléséről alábbi cikkünkben olvashattok.)

6. Interakció más kutyákkal

Készüljünk fel arra az eshetőségre is, hogy kedvencünket el kell különítenünk más kutyáktól. A kognitív funkciók elvesztése, látásának és hallásának csökkenése miatt előfordulhat, hogy a megszokottól eltérően reagál más kutyák közeledésére, jelenlétére. Izgatottá vagy szorongóvá, idegessé válhat, ha egy kutya (akár ismerős, akár idegen) váratlanul megközelíti; megugathatja, és a barátságos közeledésre is reagálhat agresszívan, például morgással, fogcsattogtatással. Ha pánikra hajlamos, ijedtében el is futhat, veszélybe sodorva saját magát és a többieket is.

A lelassult reakcióidő és az esetlegesen problémás mozgáskoordináció miatt figyelmetlenebb, izgágább kutyatársai könnyen felboríthatják, játékból ráugorhatnak, elvétve meg is támadhatják, ha félreértelmezik jelzéseit. A kiszámíthatatlan viselkedés miatt célszerűbb körültekintőnek lenni, kutyánk és társai biztonsága, épsége védelmében.

7. Interakció emberekkel

Ha úgy vesszük észre, kutyánk bizonytalanabbá válik emberek társaságában, inkább kíméljük meg attól. Előfordulhat, hogy nehezebben viseli a hangokat, zajokat, a körülötte zajló családi nyüzsgés, gyerekzsivaj miatt nem tudja kellően kipihenni magát, és a szorongás jeleit mutatja. Biztosítsunk számára egy csendes kuckót, ahova a nap bármely szakában elvonulhat. Beszéljünk családtagjainkkal, vendégeinkkel állapotáról, hozzuk tudomásukra, mit lehet, mit nem – fő a biztonság és kutyánk nyugalma!

8. Testmozgás

Ha kutyánknak már nehezére esik a mozgás, fittsége kicsit megkopott már, kiváló kikapcsolódás lehet a fizioterápia, hidroterápia, gyógyúszás és a masszázs is. Előbbieknél a kutya korának, képességeinek megfelelő, aktív gyógytornán vehet részt, a feladatok mentálisan is megdolgoztatják, erősítik a mozgáskoordinációját, és a foglalkozás végeztével egy kellemesen fáradt, boldog kutyust vihetünk haza. Csillogó szemeiben pedig büszkeségét is felfedezhetjük: "látod, gazdi, ezt is meg tudom csinálni".

A szakértő kezek által végzett masszázs jótékony hatásai pedig kutyáinkra is ugyanúgy érvényesek, mint ránk, gazdikra. A mozgásterápia és a kellemes dögönyözés csodálatosan hozzájárulnak kisöregünk általános jó közérzetéhez, egészségének megőrzéséhez.

9. Séta

Az idősebb kutyák általában véve kevesebb sétát igényelnek. Ha a demencia jeleit mutatja, bizonytalanná válik, kisebb testű kutya esetén beszerezhetünk számára egy kényelmes hordozót, melyben biztonságosan „utazhat” a forgalmas városban is. Elsétálhatunk vele kedvenc parkjába, miközben ő nézelődik, szimatol, majd kivesszük a hordozóból, és laza pórázon hagyjuk, hadd fedezze fel a terepet. Közepes és nagyobb testű kutyáknál használhatunk egy erősebb hámot, akár olyat, melynek fogantyúja is van, így járás közben is biztonsággal foghatjuk, irányíthatjuk.

A városi sétákon használjunk inkább hagyományos pórázt, mert ha nem figyel oda, és megindul a flexin vagy csak saját tempójában sétálva lelép a járdáról, mielőtt mi odaérnénk, életveszélyes helyzet alakulhat ki! A demencia következtében bármikor elmélázhatnak: elég egy illat, egy látvány, egy hang, és a városi közlekedéshez szokott, járda szélén megálló kutya is elfelejtheti a szabályt, ha elkalandozik a figyelme!

10. Környezetgazdagítás - Új élmények a mindennapokban

Tegyünk meg mindent, amit csak lehet, hogy a problémamegoldó agysejteket éberen tartsuk. Izmainkhoz hasonlóan agyunknak is szüksége van rendszeres gyakorlásra, hogy fitt maradhasson. Amikor egy idősödő kutya elkezd lelassulni, mozgáskoordinációs problémái adódnak, nehezére esik testrészeinek mozgását összehangolni, a legkönnyebb megoldásnak tűnhet a feladatozás mellőzése. Ez azonban csak tovább gyorsítja a szellemi hanyatlás folyamatát. Egy kezdődő ízületi gyulladás miatt természetes, hogy csökkentjük a séták számát, hosszát, azzal nyugtatva magunkat, hogy jobban szeret a fekhelyén heverészni most, hogy „már öreg”. Ha a napja nagy részét szívesebben tölti alvással, legszívesebben hagynánk, nehogy megzavarjuk álmát.

Egyre kevesebbszer hívjuk játszani, már nem tanítunk neki új trükköket, hiszen így is boldog. Ám a tanulás és a már ismert feladatok gyakorlása nagyban hozzájárul a kognitív egészség és a rugalmasság megőrzéséhez. A mentális stimuláció legalább annyira fontos, mint a kíméletes testmozgás, a kutya szellemi képességeinek szinten tartása, valamint érdeklődésének felkeltése, jobb közérzetének, hangulatának szempontjából is. Természetesen a testében, elméjében bekövetkező változásokhoz mérten invitáljuk gyakorlásra, mindaddig, amíg számára nem megerőltető! Ha krónikus fájdalommal küzd, séta helyett elkocsikázhatunk a legközelebbi parkba vagy kedvenc helyeire, ahol laza pórázon hagyjuk, hadd szimatoljon körbe, míg kedve tartja. 

Taníthatunk új trükköket is, melyek megdolgoztatják az orrát, és ezáltal elméjét is – pl. tenyerünk megbökése az orrával vagy egy-egy elrejtett jutalomfalat megkeresése a szobában. Ételadagoló játékokat is bevethetünk, a májkrémmel vagy sajtkrémmel megtöltött Kong is remekül lefoglalhatja. Ha fizikailag még jobb állapotban van, akkor keresős-találós játékokkal is meglephetjük, ahol orrát, mancsát is használnia kell. Hihetetlenül aranyos látvány számunkra is, ahogy kutatás közben csóvál és szinte halljuk, ahogy kattognak az agykerekek. 

+ 1 Vigyázzunk magunkra is

Egy korosodó kutya gondozása sok időt és energiát igényel, pláne, ha mindemellett még mentális képességei is romlanak. Szakítsunk magunkra is időt, az állandó aggódás helyett igazán megérdemlünk egy kis pihenést néha. Kapcsolódjunk ki, merüljünk egy kedvenc könyvünkben – ha nem szeretnénk magára hagyni kutyánkat, akkor relaxáljunk vele együtt. Hálás lesz minden percért, melyet a gazdival tölthet el.

A végső búcsú…

Az eutanázia kérdése borzasztóan nehéz téma, talán életünk egyik legnehezebb döntése, ha szembekerülünk vele. Ezt a döntést azonban senki sem hozhatja meg a gazdi helyett. Érezni fogjuk, ha itt az idő – a maga módján kutyánk is tudtunkra fogja adni. Ha az életminősége jelentősen romlik, fizikailag is rosszul érzi magát, gyógyíthatatlan betegséggel küzd, állatorvosunk véleményét kikérve gondoljuk át, mit tehetünk kedvencünk érdekében.

Összegzés

Fenti tippjeink már a demencia és a vele járó kellemetlen viselkedésbeli változások megelőzésében is sokat segíthetnek korosodó kutyánknak. Nem állíthatjuk meg, de lelassíthatjuk a folyamatot egy kis mentális tornával. Kis odafigyeléssel előhozhatjuk fiatalos, lelkes énjét, amely rengeteget számít életminősége tekintetében!

A teljes cikk ITT olvasható!