Tudástár

Mi is az a demencia?

 

Az időskori kognitív működészavar névvel is illetett betegségnél a szellemi képességek hanyatlása az érintett kutyák agyában végbemenő fizikai, fiziológiai változásokból ered, nem része a természetes öregedésnek. A humán demenciához és Alzheimer-kórhoz hasonló változások figyelhetőek meg: az energiatermelésért felelős sejtszervecskék (mitokondriumok) működése fokozatosan csökken, egyre több szabad gyök* képződik, mindez növeli az oxidatív stressz** szintjét az állat szervezetében. Az agy fokozottan érzékeny a sejtkárosodást okozó szabad gyökök hatásaira, a lipidek magasabb koncentrációja, magas oxigén-igénye és a természetes antioxidáns enzimek*** korlátozott száma miatt.

 

Míg az oxidatív stressz okozta károsodások és az idegsejtek pusztulása – bizonyos mértékben – az öregedés normális velejárói, a túlzott oxidatív stressz eredményeként toxikus fehérjék halmozódnak fel az agyban. Ezek az ún. béta-amiloid plakkok károsítják az agyszövetet, egyúttal blokkolják a neuronok közötti egészséges kommunikációt. A fehérjefelhalmozódás és a neuronok pusztulása leginkább a hippokampusz és a homloklebeny területén jelentősek, ahol az emlékek alkotása és eltárolása, valamint a tanulás és problémamegoldás „foglalnak helyet”. Az agy természetes öregedése során a kutya aktivitási szintje csökkenő tendenciát mutat és a szociális viselkedése enyhe megváltozásával járhat, addig az agysejtek kóros pusztulása jóval súlyosabb tünetek formájában jelentkezik, a szellemi hanyatlás folyamata pedig nem visszafordítható.

 

Mennyire gyakori a demencia?

 

Kutyáink körében is viszonylag gyakori ez az állapot, tünetei azonban könnyedén összetéveszthetőek az öregedéssel járó változásokkal. Tanulmányok szerint 8 éves kor felett 60%-os az előfordulási esélye, a kockázat pedig a kor előrehaladtával folyamatosan nő. Bármilyen korú kutyánk is legyen, fontos tudnunk e betegségről és megelőzési lehetőségeiről, mert korai felismerés esetén sokkal jobbak a kilátások a kutya életminőségének szempontjából.

 

A demencia szintjei

 

Egy 2015-ös, megfigyelésen alapuló tanulmányban 17-féle viselkedési tünet jelenlétét vizsgálták idős kutyák körében. A tüneteket négy fő kategóriába sorolták:

• térbeli orientáció: dezorientáció, céltalan járkálás, mindennapos tárgyak felismerése is nehézségekbe ütközik
• szociális interakciók: megváltozott viselkedés a családtagok irányában, csökkenő érdeklődés a környezet iránt, csökkenő reakció parancsszavakra, jelekre, ingerlékenység, agresszió
• alvás-ébrenlét ciklus: álmatlanság és hiperszomnia (az alvás hossza abnormálisan megnő), szokatlan viselkedés megjelenése éjjelente: mászkálás, ugatás.
• szobatisztaság: az ürítés nem megfelelő helyeken történik, a kutya nem jelzi, hogy ki kell mennie, szobatisztaság megszűnése

A tünetek megjelenése és gyakorisága alapján a kutatók három pontba sorolták a demencia szintjeit, melyek segíthetnek megérteni a betegség progresszióját:

 

1. Enyhe: változások az alvásmintában, apró változások a szociális interakcióban gazdák felé. Ezek a változások általában még nem bizonyultak olyan mértékűnek, mely aggodalomra adott okot a gazdiknak. E korai szakaszában kevésbé látványosak a demencia tünetei, ritkábban diagnosztizálják. A szociális interakciók mérsékelt megváltozása és az alvási mintában jelentkező eltérések jelentik a főbb problémákat.

 

2. Közepesen súlyos: hiperaktivitás éjjel, szobatisztaság csökkenése, balesetek otthon. Itt már speciális gondozást igényelhet a kutya, viselkedésében határozottabban észrevehető változások zajlanak végbe.

 

3. Súlyos: drámai változások mutatkoznak a viselkedésben, céltalan járkálás, ugatás éjjel ok nélkül, a kutya nem reagál családja tevékenységeire, nevére, elfeledkezik a szobatisztaságról (nem összekeverendő a szervi eredetű vizeletcsepegéssel). Ezen a szinten már mind a négy kategóriára jellemző tünetek megfigyelhetőek, a mindennapos életet is megnehezítik.

 

A tanulmányból megállapítást nyert az is, hogy az enyhéről a közepesen súlyos szintre történő átlépés rövid idő alatt bekövetkezett. A kezdetben 1. szinten álló kutyák egynegyede hat hónapon belül már a 2. szint tüneteit mutatta, míg egy éves időtartammal számolva a vizsgált egyedeknek több, mint felét sorolták közepesen súlyos kategóriába. Arányaiban a folyamat ötszörös sebességgel zajlott a humán Alzheimer-kórhoz képest, melyre magyarázatul szolgálhat a kutyák élettartama (nagyjából ötöde az emberi átlagéletkorhoz képest).

 

 

A demencia jellemző tünetei

 

Elveszettség-érzet, összezavarodottság ismerős helyeken:

• fel-alá járkál vagy körbe-körbe sétál egyazon irányban
• a semmibe réved, mintha egy pontot bámulna a falon
• sarkokba vagy egyéb szűk helyekre besétál, és ott ragad, mintha nem találná a kiutat
• ismerős helyeken is eltéved
• dezorientáció
• csapdába esik a bútorok alatt vagy mögött
• az ajtó zsanér felőli oldalán várakozik, hogy kinyissák
• ajtónyitáskor útban van, nem tud arrébb menni, mintha elfelejtette volna, mit kell tenni
• nehezen találja meg a fekhelyét, nem tud benne elhelyezkedni
• leesik magasabb helyekről (pl. kanapéról, fotelról)
• küzd a lépcsővel, rámpával, mintha nem tudná, merre lépjen, mihez kezdjen vele

Szociális interakciók megváltozása:

• megváltozik az emberek, így gazdái irányában tanúsított viselkedése, szociális interakciók fajtársai, más állatok felé
• kevésbé keresi a figyelmet, visszahúzódóvá válik
• könnyen megijed, félénkké válik ismerős emberek, gazdái társaságában is, akár el is kerülheti őket
• elveszti lelkesedését a játékok, séta iránt
• csökkenő interakciók a háztartásban élő más állatokkal, vagy éppen agresszív lesz velük szemben

Alvásproblémák:

• alvás-ébrenlét zavarok
• nappal többet alszik, éjjel kevesebbet
• nyugtalan, fel-alá járkál éjszakánként
• éjjelente minden ok nélkül ugat, akár órákon át

Szobatisztasági gondok:

• szobatisztaság csökkenése, megszűnése
• elfelejti, hogyan jelezze, ha ki kell mennie

Memóriazavarok és tanulási problémák:

• jelek és a tanult viselkedések elfelejtése
• nehezen tanul új dolgokat
• nehezére esik a rutinokra emlékezni (belekezd, majd félbehagyja)
• nem reagál a nevére, hívásra

Étvágy:

• étvágy megváltozása
• étvágycsökkenés
• nehezére esik enni vagy inni, az eledel kiesik, a víz kifolyik a szájából
• nehezen találja meg a tálat
• étvágya abnormálisan megnövekedett

Hangulatingadozás:

• változások az aktivitás szintjében (letargia, érdektelenség)
• bizonytalanság, határozatlanság
• fokozott agitáció, viselkedések ismétlése (pl. ok nélkül ugat, akár órákon át)
• csendes, mikor normális esetben ugatni szokott
• melankólia, depresszió
• szorongás, ingérlekénység
• általánosságban véve fokozottan félős vagy szorongó
• ismerős dolgoktól is megijed
• krónikus depresszió

 

A demencia diagnosztizálása

 

A kutya demencia-szintjének meghatározása segítséget nyújthat a betegség lehetséges előrehaladásának megállapításában is. De ne feledjük, hogy minden tünet más betegségre is utalhat! Ha a fent felsorolt tünetekből több is ráillik kutyánk viselkedésére, jegyezzük fel az általunk tapasztaltakat, és látogassunk el állatorvosunkhoz egy alapos kivizsgálásra. A tünetek ugyanis más betegségekkel is összefüggésben állhatnak pl. vese- és májproblémák, hormonális eltérések, agyi elváltozások, kullancsok által terjesztett fertőző betegségek (pl. Lyme-kór) is produkálhatnak hasonló tüneteket. A demencia kérdése tehát igen összetett, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a háttérben megbúvó lehetséges okokat kizárhassuk. MRI-vizsgálattal, legpontosabban viszont agyszövetminta elemzésével (biopszia) állapítható meg a demencia diagnózisa.

 

A betegség kezelése

 

Sajnos ma még nem áll rendelkezésre megfelelő gyógymód a demencia kezelésére. Az agysejtek, idegi kapcsolódások pusztulása egyelőre nem visszafordítható folyamat. Ausztráliában például klinikai tesztekkel is vizsgálják az őssejtes terápia lehetőségét, ám a demencia műtéti orvoslása még a távoli jövő zenéje. Gyógyszeres terápia, kiegészítők alkalmazása és egyéb, a szociális és tanulási képességek szinten tartását is kombináló megoldásokkal, életmódbeli változtatásokkal jól karban tartható az állapot.

 

Megelőzhető a demencia?

 

A rendszeres állatorvosi ellenőrzések idősebb ebeknél nem elhanyagolhatóak. Legalább félévente nézessük meg kedvencünket, hogy minden rendben van-e egészségi állapotával, probléma felmerülése esetén pedig megkezdhessük a szükséges kezelést.

 

Fogalomtár:

 

*Szabad gyökök: reaktív atomok, melyek károsítják a sejteket és DNS-üket. Keletkezhetnek a szervezeten belül (pl. anyagcserezavar esetén), de kívülről is bejuthatnak (pl. méreganyagok, dohányfüst, stb. által).

 

**Oxidatív stressz: antiodixánsok által nem megfelelően semlegesített szabad gyökök okozta sejtkárosodás.

 

***Antioxidáns enzimek: fehérjék, melyek a szabad gyökök semlegesítése által megelőzik a sejtkárosodást.

 

 

A teljes cikk ITT olvasható!