Miért nem kedvelnek a kutyák bizonyos embereket?

Egyszerűnek tűnhet elnyerni egy kutya barátságát: egy kis finomsággal, játékkal vagy pocakvakargatással, kinek mi a kedvence. Ám négylábú barátainkat nem olyan könnyű levenni a lábukról. Hatodik érzékükkel szinte pillanatok alatt átlátnak rajtunk, és valóban akadnak olyan esetek, amikor egyes embereket legszívesebben messzire elkerülnének.

Ez lehet egy családtag, valaki a rokonságból vagy a gazdi baráti köréből, bár a leggyakoribb talán az, amikor az utcán találkozunk olyan személlyel, akitől kutyánk ösztönösen is idegenkedik. Hiába is próbálna kedveskedni neki, ha négylábú barátunk elbújik mögénk vagy a lábunk közé, netán morgással adja az illető tudtára, hogy köszöni szépen, nem kér belőle. Mi okozhatja mindezt?

1. Hanghordozás

A mi nyelvünkön, vagyis szavak útján ugyan nem tudnak kommunikálni velünk, de kedvenceink tökéletesen megértik, hangunk milyen érzelmet fejez ki. Egy 2016-ban publikált tanulmány szerint a kutyák agya nagyon is reagál a hozzájuk beszélő ember hangjára. Az agy jutalmazó központjában aktivitást váltott ki a boldogságot kifejező, magasabb hangtónus. Örömmel köszöntötték a boldognak hangzó embert, míg a mély vagy haragot kifejező hangon beszélő emberekre negatívan reagáltak vagy ignorálták őket.

2. Testbeszéd

Hangunk mellett testbeszédünket is felmérik a kutyák. Számukra a testjelek adják a kommunikáció alapját, a gondok ott kezdődnek, amikor félreértjük egymás jelzéseit. A szemkontaktus például eltérő jelentéssel bír az emberi, valamint a kutyák közötti kommunikációban. Ha beszélgetés közben a másik fél nem néz a szemünkbe, bizonytalannak, akár őszintétlennek, megbízhatatlannak vélhetjük. Kutyák között viszont a direkt szemkontaktus udvariatlanság, sőt, adott szituációban egyenesen fenyegető is lehet, kihívóan hathat a partnerre.

Szerencsére az évezredes együttélésnek köszönhetően a kutyák megtanulták felismerni a mi jeleinket, így gazdi és kedvence között a szemkontaktus az összetartozást, baráti viszonyt, kettejük közötti kötődést fejezheti ki.

Vannak azonban olyan mozdulatok, melyek részünkről természetesek, ám félelmet kelthetnek a kutyában: széles karlengetés gesztikulálás közben, hirtelen mozdulatok, és az is, ha váratlanul átöleljük. Ne lepődjünk meg, ha kibújik, vagy ránk morog, hiszen az ölelés számára olyan lehet, mintha lefognánk, belekényszerítenénk egy kellemetlen helyzetbe, amelyből nem tud kimozdulni. ( Tipp: ismeretlen kutyával semmiképpen se próbálkozzunk ölelgetéssel! )

3. Az interakció módja más emberekkel

E pontot egy érdekes tanulmánnyal kezdenénk: a Kyoto Egyetem összehasonlító pszichológiával foglalkozó kutatócsoportja arra volt kíváncsi, bizonyos állatok képesek-e az emberekhez hasonlóan felmérni a társas helyzeteket. Meg tudják-e mondani a kutyák, hogy az illető gorombán viselkedik a másikkal, és ez az ismeret befolyásolja-e azt, ahogyan az illetőről vélekednek.

A kísérletben szereplő embernek egy dobozt kellett kinyitnia, amely nehéz feladatnak bizonyult. Mikor egy másik személy segítségét kérte, akadt, aki segített, míg mások megtagadták tőle. A gazda kutyája mindeközben jelen volt, végignézte az eseményeket. Minden egyes interakciót követően megadták neki a lehetőséget arra, hogy kapcsolatot teremtsen a másik emberrel. Választhatott, hogy elfogadja figyelmét vagy sem. Amikor az illető megtagadta a gazditól a segítségnyújtást, a kutya hajlamosabb volt olyan jeleket adni, hogy nem kíván megismerkedni a „gonosz” személlyel.

Az eredményekből arra következtettek, hogy ha a gazda életében jelen lévő személy rendszeresen viselkedik gorombán vele, a kutyája is úgy fog „dönteni”, hogy nem szereti az illetőt. A szeretett gazdihoz hűséges, és pont.

4. Zavaró szagok

Jól tudjuk, mennyire érzékeny kutyánk szaglása. Elsősorban orrukkal fedezik fel a világot, ismerik meg környezetüket – ha újdonsággal találják szembe magukat (ember, kutya, tárgy, stb.), rögtön megszaglásszák azt. Ha tetszik nekik az illat és az interakció is kedvezően halad, akkor egy életre barátságot köthetnek. De ha valami furcsát szimatolnak vagy egyenesen zavarónak, undorítónak találják, akkor kellemesebb illatok felé veszik az irányt.

Azok a kutyák, akik nem szívesen barátkoznak fajtársaikkal, gyakran elkerülik azokat az embereket is, akik az idegen kutyákéhoz hasonló szagokat árasztanak. Egyéb illatok, amiket jellemzően nem kedvelnek: citrus, ecet, molyirtó, alkohol.

5. Múltbéli trauma

A bántalmazáson átesett vagy elhanyagolt kutyák nem felejtik el az őket ért borzalmas élményeket. Még ha azon szerencsések közé is tartoznak, akik szerető családra találnak, a szenvedés és fájdalom, amiken átmentek, lelkük legmélyén még velük marad. Néhány esetben félelem alakul ki bennük emberek irányában, bizalmatlanok lesznek olyan idegenekkel, akik szomorú múltjukra emlékeztetik őket.

Gyakran hallhatjuk, akár első kézből tapasztalhatjuk, ahogy egy mentett kutya elbújik a felnőtt férfiak elől, és inkább a hölgyek társaságában érzi magát biztonságban. Itt például nagyon is elképzelhető, hogy valaha férfiak bántották. Mások a gyerekekkel állnak hadilábon, vagy tartanak a kalapot, szemüveget viselő, bottal közlekedő emberekből – vélhetően hasonló, fájdalmas emlékektől vezérelve.

Az illető magassága, hajszíne, bőrszíne, neme, általános megjelenése, öltözéke, viselkedése is felidézheti benne a múltbéli fájdalmakat, mely negatív reakciót (félelmet, akár agressziót) válthat ki a kutyából.

Ismerjük meg kedvencünket minél jobban, hogy segíthessünk neki túllépni félelmein. Ha túlságosan mélyen rögződtek, kérjük tapasztalt kutyaviselkedési szakember segítségét, aki útmutatást nyújt a rehabilitáció, harmonikus együttélés terén. Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk, megfelelő segítség mellett is visszamaradnak kisebb-nagyobb nehézségek. Itt jön képbe az elfogadás. Kedvencünk is elfogad és szeret minket úgy, ahogy vagyunk, nemcsak a szép, hanem a rosszabb napokon is. Miért ne adnánk meg neki mi is ugyanezt a szeretetteljes támogatást?