A test és az elme kapcsolata kutyáknál – Betegség is okozhatja, hogy kedvencünk másként kezd el viselkedni

 

A test-elme-lélek hármasának kapcsolata köztudottan kihat jóllétünkre. Ha egyensúlyuk megbillen, rosszul érezhetjük magunkat: a feszültség és stressz testi tünetek formájában is megmutatkozik, és fordítva is így van. Ha betegséggel küszködünk, nehezen tudunk másra figyelni – már egészen enyhe eltérések is zavart okoznak a rendszerben. A rossz közérzet, kialvatlanság, vagy kisebb fájdalom is hatással lesz érzelmi és mentális állapotunkra. Nincs ez másként kedvenceinknél sem.

 

Akkor miért is nem gondolunk erre, amikor megváltozik kutyánk viselkedése? Miért könnyebb rásütni a „problémás” jelzőt, minthogy egy kicsit mögé nézzünk a dolgoknak?

 

 

Egy tanulságos eset

 

Szerencsére egyre többeket foglalkoztat a téma, nemrégiben például spanyolországi állatorvosok számoltak be egy érdekes esetről. Egy 18 hónapos keverék kanról van szó, aki agresszív viselkedést kezdett el mutatni idegen emberek irányában, miközben a környezetből érkező ingerek egyre erősebb félelmet váltottak ki benne. Viselkedésére nem találtak különösebb magyarázatot, hiszen – mindez idáig – stabil körülmények között élt családjával, kölyök korától fogva megfelelően szocializálták, és tudomásuk szerint nem érte trauma a kutyát. A viselkedés módosítására irányuló tréning és a gyógyszeres kezelés azonban nem hozott eredményt.

 

 

 

 

 

Az árulkodó jelek

 

Két nyomon indultak el ezután az állatorvosok. Az egyik, hogy ivaros kan létére egyáltalán nem mutatott érdeklődést tüzelő szukák iránt. A másik furcsaság pedig az volt, hogy úgynevezett kettéhasított, vagyis dupla orra volt („bifid nose”) . Ez esetben a kutya orra középen kettéválik, és mindkét orrlyuk külön épül fel. Három kutyafajtára jellemző, ezek a Catalburun (török vizsla), a Pachón navarro (spanyol vadászkutyafajta) és a Double-Nosed Andean Tiger Hound (duplaorrú andoki tigriskutya, amivel valójában jaguárra vadásztak Bolivíában és környékén).

 

Az állatorvosok CT és MRI vizsgálatokat rendeltek el, melyek egy veleszületett eltérésre derítettek fényt. A kutya vomeronazális szerve nem fejlődött ki az orrüregében, és a hozzá kapcsolódó struktúra, a septum pellucidum (áttetsző válaszfal) is hiányzott. Ennek következtében a szóban forgó kutya nem érzékelte a feromonokat, sem az általuk közvetített információkat, melyek a társas viszonyok feltérképezésében segítik az állatokat.

 

Mindez jelentősen megnehezítette a kutya számára a konfliktusok kezelését, nem volt képes megelőzni kialakulásukat, és a megfelelő megoldókulcsokkal sem rendelkezett. A megismerést elősegítő információk hiányában pedig mélyen gyökerező félelmet keltett benne minden, amit nem ismert. Hasonló eseteket már jelentettek korábban is olyan macskáknál és sertéseknél, melyeknél a vomeronazális szerv nem fejlődött ki megfelelően vagy teljesen hiányzott.

 

 

 

 

Problémás viselkedés – lehet, hogy egészségügyi probléma okozza

 

Látjuk tehát, hogy egy ritka anatómiai elváltozás mekkora gondot jelenthet a kutya (és a gazdik) számára, hiszen viselkedésében is jelentős változásokat észlelhetünk. A feromonok érzékelésének hiányától azonban sokkal hétköznapibb bajok is kihatással lehetnek az elme és a test kapcsolatára.

 

Egy tanulmányban olyan kutyák viselkedését vizsgálták, akik alábbi problémákkal küzdöttek: bőrszárazság, viszketés, krónikus bőrgyulladás. Mindannyiuknál arról számoltak be a gazdik, hogy viselkedésük is megváltozott, és fokozott mértékben tapasztalták a következőket: agresszió, félelem, érzékenység az érintésre, szorongás, izgatottság, figyelemkeresés. Hozzátették még, hogy ezek a kutyák sokkal kevésbé voltak képezhetőek (nyilvánvalóan a betegség okozta állandó tünetek miatt).

 

Az állatorvosok tisztában vannak azzal, hogy a bőrön megjelenő kiütések, a gyenge minőségű szőrzet, a fogyás vagy hízás, a sántítás és a láz hátterében megannyi egészségügyi probléma állhat. Az alapos laborvizsgálatok (vér és vizeletvizsgálat) rávilágíthatnak a mélyebben megbúvó okokra. Ám az első benyomás ritkán nyújt teljes képet a kutya állapotáról: a háttérben ugyanis nagyon sok olyan folyamat mehet végbe, melyeket az állapotfelmérések vagy az első tesztek nem mutatnak ki.

 

 

 

 

Bármi, ami fizikai szinten diszkomfortot kelt a kutyában, befolyásolhatja viselkedését. Ez lehet valami, ami gyakran okoz viszketést, de nem jár a bőr kipirosodásával, nem kezd el hullani a kutya szőre, de érzékenységgel jár (pl. az érintésre), és folyamatosan fenntartja az irritációt, melynek eredményeként a kutya is ingerlékennyé válik (pl. morgósabb lesz, könnyen odakap, kerüli a kontaktust, stb.).

 

De ugyanígy hatással lehet a kutya viselkedésére például egy ortopédiai állapot (könyök-, csípődiszplázia), ízületi gyulladás (artritisz), ízületi kopás (artrózis), a csontokat és ízületeket, vagy a kötőszövetet, izmokat érintő fájdalom. Ha megfigyeljük a kutya mozgását, nem biztos, hogy laikus szemmel észre fogjuk venni az apró eltéréseket. Talán nem is sántikál, nem kapkodja fel a lábát, összességében normálisnak tűnik a járása. Miközben mindene fáj...

 

Hány olyan esetről olvashatunk állatmentők oldalain, hogy agresszívan kezdett el viselkedni a kutya, és a gazdái már vitték is vissza a menhelyre ahelyett, hogy kivizsgáltatták volna. Amit az állatmentők megtettek, és kiderült, hogy a kutyának például súlyos fokú diszpláziája volt.

 

 

 

 

Rejtett egészségügyi problémák

 

 

1. Kialvatlanság. Gyakori, és még csak nem is kell, hogy valamilyen betegség álljon a hátterében. Elég, ha a kutya folyton figyeli a gazdáját, nem képes lazítani, kikapcsolni, vagy a család aktív életmódja miatt jut kevesebb idő a pihenésre. Ne feledjük, a kutyák akár napi 17 órát is alhatnak kortól, habitustól, egészségi állapottól függően. Ha nincs meg a megfelelő alvásmennyiség (például költözés miatt, vagy mert a gyerekek nyúzzák folyton), akkor jó, hogy morcos lesz, vagy nyugodt kuckót keresve elbújik.

 

Ha viszont emellett még betegséggel is küzd, ami nem hagyja pihenni (pl. a folyamatos viszketés miatt ébred fel vakarózni), akkor nemcsak fizikai szempontból kap fokozott terhelést, hanem mentálisan és érzelmileg is, ami az egész szervezetére káros hatással van, és idővel súlyosabb tünetek is meg fognak mutatkozni.

 

2. A pajzsmirigy rendellenességei. Főként a pajzsmirigy-alulműködés okoz gondot, a túlműködés ritkábban.

 

 

 

 

3. Szteroid hormonokkal összefüggő egyensúlyhiányok. A Cushing-kór és az Addison-kór megzavarja az egészséges kortizol-termelést, ezáltal azt is, miként reagál a kutya stresszre.

 

4. Emésztőrendszeri problémák. Itt igencsak széles a skála: lehet, hogy egy egyszeri gyomorrontásról van szó, súlyos esetben viszont gyulladás léphet fel. Az emésztést és a beleket érintő gondok (pl. bélflóra egyensúlyának megváltozása) miatt tápanyaghiány alakulhat ki a kutya szervezetében a rossz felszívódás okán. Tünet lehet a soványság, a kövérség, a hasmenés, a hányás és a székrekedés is. Hiába tűnik ránézésre jóltápláltnak egy kutya, ha valójában éhezik, hiszen szervezet nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, stb. Ha hiba keletkezik az emésztésben és a felszívódásban, az bizony stresszel jár, ami már rövid távon is viselkedési gondokhoz vezethet, idővel pedig betegségekkel is számolni kell.

 

 

Összegzés

 

A viselkedési problémák gyakran már jóval azelőtt jelentkezhetnek, hogy a kutya fizikai tüneteket mutatna. Mégis kézenfekvőbbnek tűnik kutyatréner segítségét kérni azelőtt, hogy ellátogatnánk az állatorvoshoz. Egy jó tréner azonban az első tanácsok között fogja javasolni ezt a lépést, hiszen a kutyák nem tudnak beszélni, de éppen azáltal próbálhatják meg a tudtunkra adni, hogy baj van, hogy másként kezdenek el viselkedni. Ne hagyjuk annyiban a dolgot, kérjünk egy alapos kivizsgálást, hiszen olyan egészségügyi probléma is állhat a háttérben, amire nem is gondolnánk. Vigyázzunk kedvencünkre, szem előtt tartva a test-elme-lélek hármasát is!