Hogyan kötődnek a kutyák hozzánk és társaikhoz?

Egy kutyánál csak egy dolog lehet jobb: két (vagy több) kutya. Hallhattunk már hasonló varázsmondatokat többkutyás ismerőseinktől, így nem csoda, ha megfordult a fejünkben, hogy meglévő kincsünk mellé befogadjunk egy másik ebet. Vagy a kettő mellé egy harmadikat. Az idilli elképzelés viszont nem mindig felel meg a valóságnak, és idő kell ahhoz, hogy megbarátkozzanak egymással.

Hogyan kötődnek a kutyák az emberekhez?

Minden kutya egyedi, egyéni jellemzőkkel, ezért másként kötődnek gazdájukhoz, családjukhoz. Legtöbbjükön megfigyelhetőek olyan viselkedési jegyek, melyek a kötődést fejezik ki, például az, amikor a kutya belenéz imádott kétlábúja szemébe. Előmozdíthatja a szemkontaktust, ha a kutya megnyugtatásra, figyelemre vagy szeretetre vágyik, vagy éppen előbbieket szeretné nyújtani gazdájának.

Tekintetünk egybefonódása az egymáshoz való kapcsolódás és ragaszkodás kifejezése mellett a kommunikáció egy bensőségesebb formája, hiszen olyan, mintha egyenesen belelátnánk a másik lelkébe. Megtörténhet séta alatt, egy új helyzetben, új emberek, ebek közelében, új élmények megtapasztalásakor, és természetesen otthon is, amikor játszunk vagy békésen pihenünk egymás társaságában. Egy pillantás egymás szemébe ezernyi érzelmet tárhat fel, és a jelek szerint kedvenceink is értik, hogy a szeretet, kötődés megnyilvánulásának megható formája ez.

A kutya és gazdi közötti jó viszony egyik jellegzetessége, hogy az eb láthatóan biztonságban érzi magát az ember mellett, boldogsággal tölti el, hogy azzal lehet, akihez kötődik. Kifejezheti érzéseit úgy, hogy gyengéden a lábunknak dől, megnyalja kezünket, nyugodtan fogadja az érintést, simogatást, és ne feledjük azt sem, milyen kitörő örömmel vár minket, ahányszor csak belépünk az ajtón.

Hogyan kötődnek a kutyák más kutyákhoz?

A kutyák eredendően társas lények, falkaállatként lettek „megalkotva”, ebből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy az ismerkedés természetes dolog számukra és más kutyákkal is könnyen alakítanak ki barátságot. A gyakorlatban azonban bőven láthatunk ennek ellentmondó eseteket. Némelyek meglehetősen válogatósak, jól megnézik, kiket hajlandóak beengedni életükbe, míg mások úton-útfélen szinte bárkivel lepacsiznának, oldottabban viselkednek idegen ebek társaságában is, és bármikor kaphatóak egy kis játékra, bolondozásra.

Még a tartózkodóbb, mondhatni introvertált kutyák is képesek azonban életre szóló kötelékeket kialakítani egy-egy általuk kedvelt pajtással. Náluk is megfigyelhetőek a kötődés egyértelmű jelei, akkor is, ha osztoznak otthonukon családjukkal vagy csupán a séták, programok során futnak össze: láthatóan kellemesen érzik magukat együtt, garantált a közös szaglászás, vidám szaladgálás, játék.

Ha egy kutya biztonságban érzi magát egy másik kutya társaságában, alábbi jeleket vehetjük észre viselkedésén: játékos, könnyed, közvetlen; testtartása laza, nem mutat feszültséget, pihenés vagy játék közben a hátára is hemperedhet, amely a bizalmat mutatja, ha testtartása továbbra is laza, barátságos. Játék közben megfigyelhető, ahogy változtatják testhelyzetüket, hol egyikük gyűri maga alá a másikat, aki hirtelen felülkerekedik birkózás közben, felváltva kergetik egymást, majd kimerülten ledobják magukat a földre. Vannak, akik előszeretettel alszanak együtt, még akkor is, ha alig férnek el együtt a fekhelyen vagy a fotelban; azt sem bánják, ha társuk egyenesen rájuk telepedik, csak hogy érezhessék egymás közelségét. Megosztják „kincseiket”, játékaikat, és még ha időnként civakodnak is egy kicsit, hamar békét kötnek, és az élet megy tovább a megszokott módon.

A gazdájához kötődő kutya tehát más kutyához is kötődhet, ennek egyik fő jele, hogy nyugodtak egymás közelében, és örülnek, hogy együtt lehetnek. Ha éppen azt fontolgatjuk, hogy új négylábút fogadjunk otthonunkba meglévő kedvencünk mellé, fontos, hogy szánjunk időt az ismerkedésre, és a két kutya számára is megteremtsük ennek lehetőségét. Érdemes semleges területen bemutatni őket egymásnak, így remélhetőleg egyiküknél sem ütközik ki a „hazai pálya” előnye. Hagyjuk, hadd szimatolják meg egymást, és tegyünk egy kellemes sétát. A jutalomfalatok és a sűrű dicséret hozzájárulhat, hogy pozitív érzéseket társítsanak a helyzethez.

Vannak, akik könnyen fogadják az új jövevényt, sőt, egyenesen örülnek, hogy „végre kapnak egy saját pajtit”. Mások lassabban oldódnak, főleg, ha éveken át a gazdi/család egyetlen szeme fényeként élvezhették a mindennapokat. Ilyen esetben érdemes kikérni kutyakiképző, kutyaviselkedési szakértő tanácsát.

Kötődés - vadon élő kutyák vs. háziasított kutyák

A farkasok és a vadkutyafélék között a falkán belül is megfigyelhető a kötődés, habár ez a viselkedés nem egyenlő azzal a mindent felülmúló, feltételek nélküli bizalommal, hűséggel és szeretettel, melyet belelátunk kedvenceinkbe. Léteznek szeretetteljes kötelékek közöttük is, ám fokozott hangsúlyt kap a falka túlélését biztosító célok elérése, így a táplálékszerzés és a szaporodás. A játék már kölyökkortól felkészíti őket a vadászatra, s a rend fenntartásában is fontos szerepe van. Erőteljes szövetséget alkotnak egy falkán belül, mely biztonságot és védelmet nyújt a tagok számára.

A velünk élő kutya számára az emberhez és életmódunkhoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú a mindennapokban, mondhatni számukra az életben maradást segíti elő. Ódákat zenghetnénk a közöttünk lévő kapocsról, nem véletlen nyerték el a kutyák az ember legjobb barátja címet. Több ezer éves együttélésünknek és rendkívüli megfigyelőképességüknek hála nemcsak a mi viselkedésünket ismerték ki jól, hanem arra is odafigyelnek, ami számunkra fontos. Ha pedig egy új négylábú érkezésére kerül a sor, legtöbben elfogadóbbnak mutatkoznak az új helyzet kapcsán is.

Egy megfelelően szocializált kutya általában véve is barátságosabbnak, nyitottabbnak mutatkozik, különösen akkor, ha pozitív élményeket szerzett mások társaságában. Felelősséggel tartozunk kedvencünk iránt, legyen szó egészségéről, jókedvéről és arról, hogy boldog kutyaként élhesse mindennapjait. Ha a változás érzékenyebben érinti, segítsünk neki alkalmazkodni hozzá!