Kutyáknál is jelentkezhet pánikroham?

Hozzánk hasonlóan sajnos kedvenceik számára sem ismeretlen a pánik – az érzés, amikor hirtelen rettenetes félelmet élünk át, miközben teljességgel tehetetlennek bizonyulunk az adott helyzetben. Az érzelmi vihar fiziológiai választ is kiválthat a testben, a szapora szívveréstől kezdve a hányingeren át a légszomjig. Izzadás, remegés, fejfájás is társulhat hozzá. 

Olykor minden különösebb ok nélkül tör ránk, de a nagyfokú stressz jelentősen hozzájárulhat a pánikroham kialakulásához. Tipikusan akkor jelentkezik, amikor egy félelmet kiváltó tényezőre túlzott, heves reakciót ad a szervezet. A félelem lehet vélt vagy valós, gyakran korábbi tapasztalataink, emlékeink miatt nagyítja fel agyunk és érzékszerveink. Kedvenceiknél sincs ez másként.

Honnan lehet tudni, hogy a kutyának pánikrohama van?

Egy pánikroham minden figyelmeztető jel nélkül is kialakulhat, míg máskor egy bizonyos tényező megléte váltja ki. Míg az emberek körmüket rágcsálhatják vagy hajtincsüket tekergethetik, a kutyák szinte megszállottan nyalogathatják, rághatják mancsukat, farkuk végét vagy szőrüket tépkedhetik. De számos más jel is utalhat arra, hogy a kutya éppen pánikrohamot él át.

• Hirtelen fellépő, erőteljes lihegés
• Hiperventilláció
• A kutya fel-alá járkál, nyugtalan
• Reszketés, remegés
• Kitágult pupillák
• Szapora szívverés
• Fokozott nyáladzás

• Étvágytalanság
• Búvóhelyet keres (pl. a szekrény aljában, a kanapé mögött, a fürdőkádban, stb.)
• Kaparja a talajt, fekhelyét, szinte eszeveszetten ás a kertben
• Kétségbeesetten keresi a gazdi figyelmét (mancsol, felugrál rá, belekapaszkodik, szinte belebújik védelmet és kiutat keresve a helyzetből
• Testbeszéd: hátracsapott, a fej oldalához lapuló fülek, fejét lehajtja, farka lefelé lóg vagy a hasa alá húzza
• Vokalizál: nyüszít, nyüszög, vonyít vagy a szokásosnál többet ugat
• Hányinger, hányás
• Emésztőrendszeri panaszok (hasmenése van, vagy ijedtében maga alá piszkít)
• Akaratlan ürítés (maga alá pisil, kakil)
• A szokásosnál jóval többször és többet iszik („stresszivás”), emiatt többször vizel, akár a házban is bepisil annak ellenére, hogy szobatiszta
• Menekülni próbál (pl. szétkaparja az ajtót, kerítést, kiássa magát alatta, stb.)
• Szinte megrögzötten nyalogatja, rágja a mancsát, lábát, farkát vagy bundáját
• Hirtelen fellépő agresszió (akár harapáshoz is vezethet)

Előfordulhat, hogy a gazdinak fel sem tűnik, hogy a kutyának éppen pánikrohama van, mivel a jelek nagyon hasonlóak lehetnek azokhoz, melyeket viselkedési problémáknál vagy betegség esetén észlel. Sajnos nem tudja szavakkal elmondani, hogyan érzi magát, mi játszódik le benne, de ha odafigyelünk, észre fogjuk venni a tüneteket.

A pánikroham típusai kutyáknál

1) Bezártság okozta pánik

A szorongásnak e típusa akkor lép fel, amikor a kutya rosszul éli meg, hogy be van zárva a házba vagy bármilyen helyre, ahonnan nem tud kijutni. Ilyenek lehetnek:

• bekerített udvar, kert, futtató
• kennel, ketrec (pl. szobakennel, szállítóbox)
• ha be van csukva egy helyiségbe (pl. szoba, garázs)
• véletlenül csapdába esik egy zárt helyen (pl. vízelvezető, akna, kút, stb.)

2) Utazás okozta pánik

A pánikroham kialakulásában közrejátszhat maga az autó, a kutya számára eddig ismeretlen élmény, rosszullét utazás közben és a bezártság érzése is. Azoknál az ebeknél, akiket autóbaleset ért vagy autóból tettek, dobtak ki, és magukra hagyták az út szélén, fokozottan megjelenhet a szorongás, és a pánik is.

• Utazás autóban, buszon, villamoson, vonaton, hajón
• Utazás repülőn – az utastérben vagy a csomagtérben egyaránt felléphet pánikroham
• Idegen helyre történő látogatás (szorongást kelt a kutyában a gondolat, hogy vajon „hova viszik”)

Sokak számára ismerős lehet az a helyzet, amikor az állatorvoshoz indulunk, és már a készülődés közben szorongani kezd a kutya. Ennek kialakulásához néhány alkalom is elég, hogy megjegyezze mozdulatainkat, hangulatunkat, de még az útvonalat is – és már azelőtt szaporább lesz a pulzusa, hogy odaérnénk a rendelőhöz.

3) Hangérzékenység

Kifinomult hallásának köszönhetően olyan hangokat is meghall a kutya, melyeket mi legfeljebb csak műszerek segítségével tudnánk mérni, érzékelni. Ám ez az érzékenység egyszerre lehet áldás és átok is. Erősebb, élesebb hangok, zajok félelmet kelthetnek a kutyában, érzékeny fülében akár fájdalmat is okozhatnak. Tűzijáték, mennydörgés, sziréna, építkezés hangjai, a hangszórókból dübörgő zene (akár otthon, akár egy koncerten, rendezvényen) mind-mind hozzájárulhatnak egy pánikroham kialakulásához. De a váratlan hangoknak is lehet ilyen hatása, például ha kipukkan egy lufi vagy, ha tévénézés közben megszólal egy légvédelmi sziréna, vagy robbanás történik egy jelenetben.

4) Szeparációs szorongás

Jellemzően akkor jelentkezik, amikor a kutyát magára hagyják, de előtörhet olyankor is, amikor a szeretett személy, társ hiányát intenzíven éli meg, továbbá: 

• egy családtag, barát vagy játszópajtás elvesztése (pl. válás vagy haláleset miatt)
• az élethelyzetben bekövetkező változás (pl. költözés, vagy leadják a menhelyen, de az örökbefogadást követően is felléphet a beilleszkedés időszakában)
• traumatikus esemény átélése (bántalmazás, kutyatámadás, baleset, súlyos betegség, stb.)

Nemcsak az otthoni egyedüllét válthatja ki, más tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában, éppen ezért mielőbb kérjük szakember segítségét!

A veszélyekről, avagy mit okozhat hosszú távon a pánik?

Talán nem is tűnik olyan nagy problémának, de fontos odafigyelni rá. Ha kedvencünkre újra és újra rátör a pánik bizonyos helyzetekben, személyek, tárgyak közelében, a szervezet egy ideig tolerálja, igyekszik kompenzálni a benne végbemenő változásokat, ám egy idő után sokkal nehezebben billenti helyre az egyensúlyát.

A pánikrohamok egyenes következménye lehet a legyengült immunrendszer és számos más, a kutya egészségét érintő gond, összességében tehát jelentősen ronthatják életminőségét.

Egy-egy roham általában véve rövid ideig tart, de ha elhúzódó, vagy sűrűn jelentkezik, a kutya félelme egyre mélyebben rögződhet, egyre erősebbé válhat. Ez pedig viselkedési problémákhoz vezethet. 

Ha a kutya extrém distresszt él át, hirtelen kitörhet, agresszívan reagálhat. Másik véglet, amikor önpusztító viselkedéshez folyamodik, például sebesre nyalogatja, rágja mancsát, lábát, kitépkedi a szőrét, stb. Mindehhez egyetlen trigger megléte is elegendő lehet – egy hang, bezártság vagy a legapróbb változás, ami a kutya részéről elviselhetetlennek bizonyul.

Ne feledjük, hogy hátterében nemcsak külső, hanem belső tényezők is állhatnak, például egy eddig fel nem ismert betegség, ezért mindenképpen érdemes az állatorvostól egy alapos kivizsgálást kérni!

Megjegyzés: A cikkben foglaltak nem helyettesítik az állatorvosi diagnosztikát. Ha kedvencénél egészségügyi probléma merül fel, minden esetben kérje ki állatorvosa véleményét!