Hogyan mutassam ki a kutyámnak, hogy mennyire szeretem?

Te tudod, mivel lepd meg kedvencedet szereteted jeléül? Érti egyáltalán, mit jelent, amikor azt mondod neki Szeretlek? Naná, gondolod, hiszen nap, mint nap elmondom neki. De igazából ki sem kell ejtenem e szavakat, úgyis tudja, amikor adok neki abból a finomságból, amit annyira imád, meg akkor is tudja, amikor előkerül a kedvenc játéka, és bolondozunk egy nagyot. Tudja, amikor sétán ellátogatunk kedvenc helyeire, vagy találkozunk a barátaival, és játszhatnak egy jót.

Tudják, hiszen a szívünkből jön. Ahogy az is, amikor elmondjuk szeretteinknek, milyen fontosak számunkra – nemcsak Valentin-napon, hanem az év bármely napján. Február 14-én azonban talán egy picivel még jobban odafigyelünk arra, hogy kimutassuk egymás felé törődésünket. Egy szál virág, a kedvenc süteménye, valamilyen apróság vagy közös időtöltés... bármi legyen is a meglepetés, a lényeg, hogy örömet okozhassunk vele. De mi a helyzet kutyusunkkal? Hogyan tudathatjuk vele, mennyire szeretjük?

Gondoljuk át, mi az, amitől felcsillannak a szemei? Egy csipogós játék? Finom falatok? Egy kiadós séta a természetben? Mi az, amivel számára is különlegessé tehetjük a napot?

Kipróbálhatunk például egy új útvonalat a sétán, felfedezhetünk egy új kirándulóhelyet, vagy ha van már ilyen, ezúttal nem csak átsétálunk kedvenc tisztásunkon, hanem – szép idő esetén – csapunk egy kis pikniket.

Ha kutyusunk nincs annyira oda az új dolgokért, jobban érzi magát a megszokott helyeken, az is lehet, hogy ezúttal kicsit ráhagyjuk a vezetést. Persze nem úgy kell ezt érteni, hogy kedve szerint húzgálhat minket mindenfele, de például engedjük, hogy többet szaglásszon, vagy ha szeretne elkanyarodni valamerre, akkor nem ráncigáljuk másfele, hanem együtt megnézzük, mi olyan érdekes ott.

Teljesen más élmény lesz így a séta, ha a kutya szemszögéből tapasztaljuk meg. Nem siettetjük őt, nem cseverészünk mással, nem nyomkodjuk a telefonunkat, ehelyett azt figyeljük, mit szeretne megvizsgálni, mit nem, hol töltene el egy kis plusz időt, és így tovább. Nemcsak kedvencünk sétáját dobhatjuk fel így, de róla és magunkról is tanulhatunk belőle.

Ha pedig valamilyen ajándékkal szeretnénk meglepni, beszerezhetünk egy különleges játékot, amivel gazdagíthatjuk kincstárát, de ha inkább a pocakját szereti, a házi készítésű kutyakeksznek vagy kutyasütinek biztosan örülni fog. Nem érünk rá bíbelődni vele? Keressünk olyan ínyenc rágcsálnivalót a kisállatboltban, amitől kutyusunk odáig lesz és vissza. Válasszunk olyat, ami méretben is megfelelő (kicsi kutyáknak például egy szárított nyuszifül), és korára, fogainak állapotára is legyünk tekintettel (öregecske kutyusnak puhább rágcsálnivaló dukál).

Valetin-napi pulcsi?

A hidegre tekintettel még jól is jöhet egy vidám szerkó, feltéve, hogy kedvencünknek szüksége van ruhára, csokornyakkendőre, és szeret-e egyáltalán öltözködni (a rózsaszín tüllszoknya amúgy sem áll jól mindenkinek). Vagy inkább a saját szórakoztatásunkra húznánk rá egy feliratos pólót?

A „Légy a Valentinom!” és a „Puszikirálynő” még a visszájára is elsülhet, miközben a „Nem ismerkedem” és az „El a praclikkal” meg is mosolyogtathatja a kutyabarát olvasókat. 

Figyelem! Ami a gazdinak jó, a kutyusnak baja is származhat belőle! Ne adjunk neki csokoládét, bonbont, és a Valentin-napi virágcsokrot is tegyük olyan helyre, ahol nem férhet hozzá!