Miért sántít a kutyám? Okok, tünetek és teendők
2024. június 08., 14:00
Szerző: M.Lilla
Kategória: Egészség
Sántikál, kíméli a lábát vagy képtelen felállni, és csak húzza maga után? A sántítás mögött nemcsak sérülés, hanem betegségek is állhatnak, melyek kezelése szakértelmet, a gazdi részéről pedig türelmet és odaadást kíván. Mit kell tudnunk az állapotról, és hogyan segíthetünk kutyánknak?
Sántítás, sántaság esetén a kutya a normálistól eltérően jár, fájdalom vagy érzésvesztés következtében. Egy rosszul sikerült lépéstől vagy ugrástól kezdve, egy csúnya sérülésen át az örökletes betegségekig igen hosszú a lista. Enyhébb esetben a kutya mind a négy lábát használja, de mozgása eltér a megszokottól. Komolyabb a gond, ha feltartja a mancsát, nem tudja letenni a lábát; állás vagy járás közben is kíméli, nem terhel rá. A sántítás lehet átmeneti vagy állandó. Egyik helyzet sem normális, mindenképpen célszerű megvizsgáltatni a kutyát.
Van, hogy csupán olyannyira együtt érez gazdájával az amúgy egészséges kutya, hogy szimpátia-sántításba kezd:
Akut vagy krónikus a sántítás?
Akut, vagyis hirtelen fellépő sántításról beszélünk, ha a kutya éppen most kezdett el „furán járni”. Ez esetben azt kell látnunk, milyen mértékű a gond. Enyhe, vagyis használja a lábát, de inkább nem terheli? Ha emellett egészségesnek tűnik, figyeljük meg, pihentetésre múlik-e a sántítás vagy sem. Ha nem javul rövidesen, ideje állatorvoshoz menni. Súlyosabb esetben a kutya egyáltalán nem teszi le a lábát, legfeljebb lábujjheggyel érinti a talajt mozgás közben. Fontos, hogy mielőbb lássa állatorvos! Azért is, mert a kutyák jól tűrik a fájdalmat, és nagyobb baj esetén is mutathatnak enyhe tüneteket.
Krónikusnak akkor mondható a sántítás, amikor legalább két héten át vagy annál hosszabb ideig áll fenn. Lehet, hogy néhány nappal, héttel ezelőtt egészen enyhén mutatta a jeleket, majd egyre nyilvánvalóbbá vált, és a pihentetés hatására sem múlik. Ha ilyen hosszú időn át fennáll, mindenképpen látogassunk el állatorvosunkhoz egy alapos kivizsgálásra.
Észlelünk-e más tüneteket is a kutyán?
Az alábbi jelek esetén azonnali ellátásra van szükség: a kutya nem tud felállni, mozogni; nagyfokú fájdalmat mutat (nyüszögés, sír), remeg, megváltozik a viselkedése (félelmet mutat, vagy agresszívan reagál). Neurológiai vagy gerinc eredetű probléma esetén a kutya elvesztheti a kontrollt végtagjai felett, erőltetve húzza maga után hátsó lábait.
További, halasztást nem tűrő tünetek:
- vérzés
- csonttörés,
- ízületek és/vagy a csontok elmozdulása (ficam, rándulás)
- ha a kutya húzza a végtagját
- duzzanat
- láz
- letargia, bágyadtság
- szédülés, dezorientáció
- hányás
- légzési nehézség
- eszméletvesztés
Ha bizonytalanok vagyunk abban, mit tegyünk, hívjük fel a rendelőt, és kérjünk tanácsot a továbbiakkal kapcsolatosan.
Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik lábára sántít?
Ha a kutya több lábát is érinti a probléma, kisebb kihívást jelenthet megtalálni, honnan ered a gond. Ami segíthet ebben az az, hogy a kutya kímélni fogja azt a végtagot, amely a legerősebb fájdalmat okozza.
- Ha a mellső lábára vagy lábaira sántít, járásán megfigyelhető, ahogy felemeli a fejét, amikor a fájós lába a talajhoz ér. Ahogy a terhelés átkerül az egészséges lábra, lehajtja fejét.
- A hátsó végtagok fájdalma esetén a kutya előredől, testsúlyát igyekszik mellső lábaira helyezni, hogy kímélje hátsó testtáját. A farok és a csípő megemelkedhet, amikor az érintett láb a talajhoz ér.
Mi okozza a sántítást?
Számos betegség, sérülés állhat a hátterében. Néha az ok teljesen nyilvánvaló, például egy talppárnába fúródott tüske vagy tövis; legtöbbször azonban elengedhetetlen az állatorvosi segítség a mélyebben rejlő okok feltáráshoz. A sántítás nem minden esetben jár együtt fájdalommal, bizonyos állapotoknál (pl. bénulás) a kutya nem érzi lábait, ezért nem tudja használni őket.
A sántítás lehetséges okai:
- csonttörés
- ínszalag húzódás vagy szalagszakadás
- izomgörcs
- sérülés, zúzódás
- elmozdult ízület (ficam, rándulás)
- mancssérülés
- túl hosszúra nőtt karom
- karomsérülés (beszakadt, részlegesen vagy teljesen leszakadt)
- rovarcsípés
- idegen test (pl. toklász, üvegszilánk)
- bakteriális vagy gombás fertőzés a lágyszövetekben, csontokban, ízületekben
- fejlődési rendellenesség
- gyulladásos állapot
- autoimmun betegség
- degeneratív ízületi betegségek (pl. oszteoartritisz)
- kullancs által terjesztett betegség (pl. Lyme-kór)
- a lágyszöveteket, csontokat vagy ízületeket érintő rák
- az idegrendszert érintő betegség vagy károsodás (pl. degeneratív myelopathia)
Mellső vagy hátsó lábak?
A sántítás gyakori okai bármely végtagot érinthetik, míg mások kizárólag egyes végtagokra korlátozódnak. A mellső lábaknál például a könyökízületi diszplázia, különféle ízületi megbetegedések (pl. a váll instabilitása), az izmot érintő sérülések vagy gyulladások jellemzőek. A hátsó lábak esetében csípőízületi diszplázia, a keresztező szalag szakadása, kificamodott térdkalács (patella luxatio), az Achilles-ín sérülése és egyéb állapotok okozhatják a sántítást.
Mit jelent, ha a kutya csak időnként sántít?
A lehetséges okok feltárását segíti, ha feljegyezzük mikor, milyen körülmények hatására kezd el sántítani a kutya. Ha a sétát vagy futást követően mutatkozik, elképzelhető, hogy csupán túlerőltette magát, és fizikailag is elfáradt. Nekik is lehet izomlázuk, ha elmarad a megfelelő bemelegítés, majd a mozgást követő nyújtás.
Ha tevékenység közben hirtelen lép fel a sántítás, alábbiakra gyanakodhatunk: zúzódás, sérülés (pl. szalaghúzódás, szalagszakadás), rovarcsípés, karomsérülés, idegentest (toklász, tüske) fúródott a mancsába, lábába.
Az ízületi gyulladásban szenvedő kutyáknál gyakran megfigyelhető, ahogy alvást vagy akár rövidebb pihenést, fekvést követően is nehezen kelnek fel. A bemerevedett ízületek, izmok ilyenkor a legfájdalmasabbak, majd a tünetek mérséklődnek a mozgás hatására.
Előfordul olyan is, hogy a sántítás jön-megy. Az ízületi gyulladást például súlyosbíthatja a hideg és nyirkos időjárás. Az izmok, ínszalagok sérülése pihentetésre javulhat, de újra visszatérnek, ahogy a kutya aktívan mozog.
Az immunmediált állapotok, kullancs által terjesztett betegségek és egyéb állapotoknál a sántítás vándorolhat egyik lábról a másikra, mellsőről a hátsókra és vissza; hol itt erősödik fel, hol ott.
Mit tegyek, ha sántít a kutyám?
Nézzük át a végtagokat, találunk-e rajtuk idegentestet, karcolást, vágást, duzzanatot vagy egyéb szokatlan jelet. Ha a kutya hagyja, tapogassuk át; így rábukkanhatunk a fájdalmas pontra. Nyalogatja a mancsát, lábát? Vizsgáljuk meg a karmait, az ujjait és a talppárnák közét is. Egészen apró tüske, üvegszilánk vagy kullancs is okozhat nagy fájdalmat, amely az érzékeny bőrbe fúródott.
A pihentetés során ügyeljünk a következőkre: csak szükség esetén menjünk ki sétálni, hogy elvégezhesse kis- és nagydolgát. Tartsuk rövid pórázon a kutyát odakint, ne hagyjuk szaladgálni, ugrándozni. Otthon is igyekezzünk kímélni, ne engedjük, hogy használja a lépcsőt; ha muszáj, vigyük fel kézben. Ne másszon fel a fotelba, és ne ugorjon fel a kanapéra. Hasznos lehet egy megfelelő méretű szobakennel, ha magára kell hagynunk a kutyát napközben vagy éjjel. Biztosítsunk számára egy puha fekhelyet, amelyen kényelmes elnyújtózhat gyógyulás közben.
Figyelmeztetés: soha ne adjunk a kutyának humán gyógyszereket az állatorvos megkérdezése nélkül! Súlyos mellékhatások jelentkezhetnek!
Hogyan diagnosztizálják?
Jegyezzük fel, mikor kezdődött a sántítás, milyen mértékben mutatkozott, enyhült-e vagy rosszabbodott-e bizonyos körülmények hatására. Köthető egy bizonyos tevékenységhez vagy alkalomhoz (pl. futás, játék, kirándulás, túrázás, ugrándozás, stb.)? Folyamatosan sántít a kutya vagy csak időnként? Tapasztaltunk-e változást a viselkedésében, általános egészségi állapotában? Ha időnként sántít, videót is készíthetünk róla.
A kórelőzmények felvétele után az állatorvos megfigyeli a kutya mozgását, majd fizikális vizsgálatot végez, különös tekintettel az ízületekre, csontokra. A röntgenvizsgálat gyakran elegendő a diagnózishoz, ugyanakkor további vizsgálatokra is szükség lehet: vérkép, CT vagy MRI, ízületi folyadék elemzése, stb. Összetettebb esetnél ortopéd szakrendelésre és neurológushoz is továbbíthatják a pácienst.
Hogyan kezelik a sántítást?
Előfordul, hogy a sántítás magától elmúlik, például ha a kutya elmérte a lépést, ugrást vagy megerőltette magát. Enyhe esetben fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőket írhatnak fel a néhány napig, hétig tartó pihenés és kímélő testmozgás mellett. Ha a kutyának ízületi gyulladása van, speciális ízületvédő készítmény adását rendelhetik el, és étrendi változtatásokat is javasolhatnak.
Egyes sérülések és betegségek azonban komolyabb kezelést igényelnek. A kezelés mindig a pontos diagnózistól függ, például fertőzéses eredetű megbetegedésre antibiotikumkúrát írhatnak fel, míg szalagszakadás, porcleválás, csonttörés esetén legtöbbször elkerülhetlen a műtét. A szakember által végzett fizioterápia, hidroterápia és a masszázs jelentős mértékben hozzájárulhat a gyógyuláshoz, vagy a gyógyíthatatlan állapot szinten tartásához.
Hogyan mozgassuk a sérült kutyát?
Fő az óvatosság ilyenkor, hiszen a legnagyobb odafigyelés mellett, akaratlanul is ronthatunk a kutya állapotán vagy szükségtelen fájdalmat okozhatunk neki. A fájdalom miatt reagálhat a agresszívan is, hogy elkerülhesse a további fájdalmat. Akkor is, ha még sohasem mutatott agressziót.
Ha a kutya tud járni, emeljük fel, és tegyük be az autóba. Ha nem tud lábra állni, tegyük be a szállítóketrecébe otthon, és azzal együtt vigyük ki. Nagytestű kutyánál segítségre lehet szükségünk ehhez. Box híján letehetünk egy vastag pokrócot a földre, ráhelyezzük a kutyát, majd azzal együtt emeljük be óvatosan az autóba. Ha bizonytalanok vagyunk, hívjuk az állatorvost. Jó, ha van segítségünk utazás közben is, hiszen vezetésnél nem tudunk a kutyára figyelni, adott esetben pl. kanyarodásnál biztosan megtartani a helyén.
Összegzés
Bármennyire is figyelünk kedvencinkre, nem mindig tudjuk megóvni őket a bajtól. Sérülés könnyen bekövetkezhet, és a betegségeket sem lehet minden esetben elkerülni. Fordítsunk gondot a mancsok és az ízületek védelmére, és ha baj van, keressük fel az állatorvost!
- 6 tipp a mancsok egészségének megőrzéséhez
- Sportoló és hobbikutyák ízületvédelme - nem szabad elhanyagolni!
Megjegyzés: A cikkben foglaltak nem helyettesítik az állatorvosi diagnosztikát. Ha kedvencénél egészségügyi probléma merül fel, minden esetben kérje ki állatorvosa véleményét!
Forrás: petmd.com
Cikk első megjelenése: 2021. március 25.
Honnan tudom, hogy lázas a kutyám?
És mit tehetek, hogy segítsek neki?
Sérvek típusai, tünetei és felismerése kutyáknál
Leggyakrabban kölyökkorhoz köthetőek, ugyanakkor később is létrejöhetnek súlyos sérülés, trauma következtében. Mit kell tudnunk az állapotról és hogyan segíthetünk kedvencünknek?
Kutyaegészség - A 10 leggyakoribb probléma, melyről tudnunk kell
Kedvencünk egészségének megőrzése érdekében jó, ha tisztában vagyunk a kutyákat érintő leggyakoribb betegségekkel. Gyógyulását is elősegíthetjük, ha időben felismerjük az árulkodó jeleket!
Komoly sérülések, betegségek forrása lehet a túl hosszú kutyakarom
Ha kutyánk nem koptatja megfelelően karmait, túlságosan hosszúra nőhetnek, ez pedig fájdalmas sérülésekhez, és idővel ízületi problémákhoz vezethet. Fordítsunk kiemelt figyelmet a megelőzésre!
Szánkázás, avagy miért dörgöli a kutya a fenekét a földhöz?
A rövid válasz annyi lenne, "hogy megtörölje" vagy "mert viszket”. Szerencsés esetben hamar enyhül a probléma, de nem feltétlen garantált a megoldás. Mit tegyünk, ha kutyánkat szánkázni látjuk, és hogyan segítsünk neki?