A kutyajólét egyik titka: az egészséges emésztőrendszer

Az emésztés folyamata során a táplálék a „gépezetet” működtető metabolikus üzemanyaggá válik - ha olajozottan működik és szépen „muzsikál”, akkor könnyedén megfeledkezhetünk róla. Jelentősége azonban olyannyira sokrétű, hogy érdemes figyelmet fordítanunk egészsége karbantartására.

 

Alapvető tudnivalók

 

Az emésztőrendszer feladatai közé tartozik a táplálék szállítása és megemésztése, a tápanyagok felszívódásának elősegítése, valamint a hátramaradó hulladék eltávolítása, működése azonban szorosan összefonódik a szervezet egyéb szervrendszereivel is. Folyamatos átjárót képez a száj és a végbél között, otthont ad az emésztés főbb szerveinek: gyomor, vékony- és vastagbelek. Ide sorolhatóak a kiegészítő szervek is, úgymint a fogak, a nyelv, a nyálmirigyek, a nyelőcső, a hasnyálmirigy, a máj és az epehólyag.

 

Bár az emésztőrendszer anatómiája és funkcionális fiziológiája emlősök esetében nagyon hasonló, a fajok között természetesen léteznek eltérések. A kutya nyálmirigyei például nem termelnek amilázt, ami megmagyarázza, miért képesek pillanatok alatt felfalni az eledelüket anélkül, hogy alaposan megrágnák. A kutya vékonybelének hossza pedig – nagyjából az állat teljes testhosszának két és félszeresével számolva – az állatvilág emlősei között a legrövidebbnek számít.

Az emésztőrendszer teljes hosszában olyan hormonok bocsátódnak ki, melyek szabályozzák az emésztés folyamatát. Ezek a hormonok stimulálják és szabályozzák a hasnyálmirigy, a máj és az emésztőrendszer speciális sejtjeinek enzimkibocsátását. Működésükre kihatásukra van az állat általános egészségi állapota, aktivitásának szintje, tartási körülményei, étrendjének minősége, valamint a helytelen táplálkozás okozta problémák (pl. felfúvódás, gyulladásos állapotok). Az enzimek mindegyike típusától függően segíti a feladatának megfelelő táplálékféleség emésztését, részecskékre bontását, felszívódását és hasznosulását.

 

 

Az emésztés során a lenyelt falatok (fehérjék, komplex szénhidrátok, zsírok) emésztőenzimek segítségével tápanyagként hasznosítható szerves vegyületekké (aminosavak, zsírsavak, egyszerű szénhidrátok és cukrok) alakulnak át. A megemésztett tápanyagok felszívódásának elsődleges helye a vékonybél, melynek belső felületét jelentősen megnövelik a bélbolyhok. A hasznosítható tápanyagok pépes formában áramlanak át az emésztőrendszeren, majd kétféleképpen szívódnak fel a beleken keresztül: egyszerű diffúzióval a vékonybél falán át vagy a sejtekben aktiválódó biokémiai folyamatok segítségével, hogy aztán a test más részeibe szállítódjanak a véráramlással.

 

A megemésztett táplálék a vékonybélből a vastagbelekbe kerül, ahol már nem vagy csak minimális mértékben folytatódik az emésztés. Itt történik a visszamaradt víz, az elektrolitok és a bakteriális folyamatok termékeinek felszívódása, bizonyos vitaminok szintézise és felszívódása (pl. B-vitaminok, köztük a riboflavin, nikotinsav, folsav, biotin és a K-vitamin), valamint a fennmaradó szénhidrátok fermentálása (hidrogén-, széndioxid és metángáz kibocsátás).

Az emésztés végterméke a széklet, mely emésztetlen anyagokat (pl. rostokat), méreganyagokat, élő és holt baktériumokat, valamint egyéb dolgokat tartalmaz, például féregpetéket vagy az előző este szétrágott teniszlabda szövetét, de számtalan "meglepetést' láthatunk kutyánk ürülékében, ha kedvencünk a szó szoros értelmében véve is mindenevő... A széklet barna színe a bilirubinnak köszönhető, mely az elhasznált vörösvértestek hemoglobin részének egyik bomlástermékeként a májban bocsátódik ki.

 

Az egészséges emésztőrendszer jelentősége 5 pontban

 

1. Immunitás

 

Az emésztőrendszer immunrendszerét az ún. GALT ("gut associated lymfoid tissue") rövidítéssel is illetik, melynek magyar megfelelője a bélhez kapcsolódó limfoid szövet. A belek falát borító limfoid sejtek számos halmazából épül fel, ezáltal a szervezet legnagyobb immunrendszerét képezi. Nyiroksejtek (limfociták) több típusát állítja elő, számos immunfunkciót biztosít. A beleken belül más immunkomponensekkel is összekapcsolódik: a bél nyálkahártyájával, a mikrobiommal és probiotikumokkal (a bélben élő jótékony hatású mikroorganizmusok), továbbá olyan antigénekkel, melyeket a beleket borító speciális sejtek állítanak elő. A GALT és „társai” a szervezet teljes immunkapacitásának akár 70%-ához is hozzájárulhatnak.

 

2. Egészséges belek, egészséges élet

 

Minél alaposabban megismerjük a bél immunrendszerét, különösen jótékony mikrobiómját, annál inkább megbecsüljük a szervezet egészségének fenntartásában játszott szerepét, funkcióinak sokrétűségét, és immunrendszerének védelmező képességét. A jótékony bélbaktériumokat probiotikumoknak nevezzük: megfelelő számban fokozzák az immunrendszer aktivitását, gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélfalon, és elősegítik a szükséges tápanyagok előállítását és felszívódását. Szerves részét képezik a bél mikroorganizmus-populációjának (mikrobiom). Számuk csökkenésével azonban könnyedén felborulhat a bélflóra egyensúlya, például antibiotikumok szedése során. Ha kedvencünk gyógyszert szed, nekünk kell gondoskodunk a probiotikumok pótlásáról, mely történhet az állatorvosunk által javasolt készítmények vagy savanyított tejtermékek, probiotikus joghurtok adagolásával. A prebiotikumok pedig azok az anyagok, melyek táplálják és életben tartják a probiotikumokat – a zöldségekben és gyümölcsökben található rostok széles körét tartalmazzák.

A mikrobiális egyensúly felborulása esetén diszbiózisról beszélünk. Az emésztőrendszerrel kapcsolatos problémák felmerülésekor olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint a gyulladásos bélbetegség, a túlsúly, a rák és a vastagbélgyulladás.

 

 

Fontos megemlíteni, hogy a bél immunrendszere, különösen annak probiotikus komponensei, közvetlen összeköttetésben állnak az állat elméjével, mentális és érzelmi egészségével is. Az egészséges GALT és az egészséges probiotikus populáció elősegítik az elme egyensúlyának fenntartását: kimutatták, hogy az egészségtelen immunrendszer mentális problémák kialakulásához is hozzájárulhat, pl. rövidtávú memória elvesztése, depresszió, túlzott izgalmi állapot, szorongás.

 

3. Áteresztő bél szindróma - amit jobb megelőzni

 

A bélflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis) eredményeként fellépő számos probléma az áteresztő vagy szivárgó bél szindrómában gyökerezik. Az állapot során a nemkívánatos anyagok (toxinok, allergének, részben emésztetlen táplálék, stb.) átlépnek a bél falán, ahonnan felszívódnak a vérkeringésbe, majd a szervezet különböző részeibe eljutva gyulladásokat, allergiás reakciót okozhatnak, az állapot tartós fennállása esetén pedig súlyosabb betegségek kialakulásához is vezethetnek.

 

A nemkívánatos anyagokat a bélfal tartja távol a kutya vérkeringésétől. Belső felületét egy nyálkás anyagból álló vastag védőréteg fedi, melynek fenntartását és állandóságát a jótékony probiotikumok biztosítják. Normális esetben a sejtek között szoros összeköttetés van, a bélfalon található sejtek így csak azon anyagok számára nyitják meg az utat a szervezet felé, melyeket a bél immunrendszere megfelelőnek és egészségesnek minősít. E sejtek önállóan is képesek szabályozni, mely anyagok felszívódását engedik vagy gátolják – számos anyag felszívódása kizárólag sejten belül lezajló, biokémiailag aktív folyamatoktól függ.  

Az áteresztő bél szindrómában azonban a bélfalak védőmechanizmusának egy vagy több részének működésében is zavar keletkezik azáltal, hogy a bélfalon található nyálka károsodik vagy elpusztul, s a bélsejtek közötti szoros összeköttetések lazításával megnyílnak az utat a káros anyagok számára a szervezet felé. A bélsejtek fokozatosan elpusztulnak vagy működésképtelenné válnak egészen addig a pontig, mikor már nem képesek megkülönböztetni azon anyagokat, melyek nem kerülhetnek a vérkeringésbe.

 

4. Allergiás reakció, krónikus állapotok…

 

Az áteresztő bél szindróma kialakulása bizonyos anyagokhoz is köthető, melyek a bélnyálkahártya integritását károsítva megzavarják a bélsejtek egészséges működését, vagy elpusztítják a mikrobiomot felépítő probiotikumok egészséges egyensúlyát:

• fertőző ágensek (vírusok, baktériumok, állati egysejtűek)
• nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek tartós alkalmazása
• hiányos táplálás, génmódosított élelmiszerek, mesterséges színezők és tartósítószerek
• bakteriális egyensúly felborulása, pl. antibiotikum tartós használata következtében
• toxinoknak való túlzott kitettség, pl. növényvédő szerek, rovarirtók, tisztítószerek, stb.
• tartós bezártság, napfény hiánya (a D-vitaminhiány a gyulladásos bélbetegség kialakulásának egyik gyakori tényezője)
• általános jó közérzet, fizikai kondíció hiánya
• krónikus stressz

 

Az áteresztő bél szindróma következtében a szervezet generalizált allergiás reakciót produkálhat, mely számos betegséget eredményezhet kutyáknál is:

• ételallergia (mely számos további állapot okozója lehet: bőrirritáció, hasmenés, székrekedés, stb.)
• gyulladásos bélbetegség
• autoimmun betegség
• ízületi problémák (gyulladás, kopás)
• gluténérzékenység
• májműködési zavar
• hasnyálmirigy-elégtelenség
• cukorbetegség (diabétesz)
• elhízás, túlsúly
• alacsony energiaszint, fáradékonyság, aluszékonyság, letargia
• lassú anyagcsere.

5. Ízérzékelés, avagy elfogyasszam-e vagy sem

 

Az ízérzékelő receptorok nemcsak a nyelven, hanem testszerte elhelyezkednek: az orrban, a légutakban, szívben, tüdőkben, az emésztőrendszer teljes hosszában és egyéb szervekben, pl. a májban is. Ezek a receptorok nemcsak egy bizonyos étel ízét észlelik (keresű, édes, sós, savanyú vagy kellemes), hanem a szervezet számára potenciálisan mérgező anyagokat is felismerhetik, melyek jelenlétéről figyelmeztetik az immunrendszert. Az emésztőrendszer őrszemeiként reagálnak a testbe jutó anyagokra, információt biztosítanak a kutya által éppen elfogyasztott táplálékról. Így szervezete azonnal eldöntheti, hogy tovább bocsátja emésztésre vagy megszabadul tőle - rendszerint kedvenc szőnyegünkre...

 

Az emberi ízlelő őrszemek általánosságban a „keresű” kategóriába tartoznak, mintegy 25 receptortípussal, melyek észlelik a keserű összetevőket. Néhány ember genetikailag „szuper-ízlelőként” születik, vagyis veleszületetten észlelik a nemkívánatos anyagokat, majd hathatós immunválaszt adnak bizonyos káros baktériumokra, melyek aktiválták a tüdőben vagy a belekben található ízérzékelő receptoraikat. Az ízlelők széles spektrumán számos genetikai variáns fordul elő, léteznek „nem-ízlelők” is. A szuperízlelők, egészségesebb őrszemeikkel és immunválaszra kész szervezetükkel általánosságban egészségesebbek. Tekintve, hogy a kutyák javarésze képes bármit, bármikor felfalni, míg az érzékenyebbeket, válogatósabbakat szinte noszogatni kell a finom falatok elfogyasztására is, esetükben is elképzelhető e különleges ízlelési jegyek megléte.

 

Összegzés

 

Számos funkciója révén az emésztőrendszer elsődleges szerepet játszik a szervezet egészségének megőrzésében - gazdi és kedvence esetében egyaránt. Táplálkozzunk változatosan, szükség esetén alkalmazzunk minőségi táplálékkiegészítőket és immunerősítő készítményeket, tartózkodjunk sokat a friss levegőn, játsszunk minél többet kutyánkkal, biztosítsuk számára az igényeinek megfelelő testmozgást és társaságot, és természetesen fordítsunk figyelmet pocakunk egészségére is minden nap. Falatra, vagyis kalandra fel!

 

---

Ha szeretnél még többet megtudni a kutya emésztőrendszerének anatómiájáról, tekintsd meg az alábbi videót: 

 

Hogyan működik a kutya emésztőrendszere?

---