Mennyi alvásra van szüksége a kutyáknak?

Szinte bárhol, bármikor képesek elszundítani: az ebédlőasztal alatt, a fotelben összekucorodva, a kandalló előtt, kint a kertben napozás közben vagy a hűs árnyékban, utazás közben az autóban és persze az abszolút bónusz, a mi ágyunkban, keresztben elterpeszkedve. Egészen különleges alvópózokat képesek felvenni, egész egyszerűen verhetetlenek az alvásban.

A kutyák átlagos alvásigénye napi 12-14 óra, de életkoruktól, testméretüktől, életmódjuktól és egészségi állapotuktól függően ennél több, vagy éppen kevesebb is lehet. Míg nekünk átlagban 8 órányi, egyhuzamban történő alvás is elegendő éjjelente, addig kedvenceink alvásperiódusa szakaszos is lehet, s napközben is szívesen elszundítanak, például egy kiadós séta, játék után.

A kutyák alvásmintája meglepően hasonló az emberéhez, két különböző szakaszra osztható, fázisai meghatározott sorrendben követik egymást. A REM („rapid eye movement”), vagyis a gyors szemmozgási fázis az alvásidő 20-30%-át teszi ki, ekkor az agyi tevékenység hasonló az ébrenlét folyamán mérhetőhöz. Elalvás után a kutya légzése lelassul, vérnyomása és szívverése lecsökken, úgy 10 perc múltán belép a REM szakaszba. Tipikus jele, ahogy a zárt szemhéjak alatt gyorsan mozognak a szemek, kísérheti hangadás, például nyüszögés, morgás, sírás, valamint a végtagok akaratlan mozgása is, mancsai meg-megremegnek, lábaival rúgkapálhat is. Ide köthető az álmodás is.

A non-REM, vagyis a gyors szemmozgás nélküli fázis a fennmaradó 70-80%-ot teszi ki. Négy szakaszra osztható fel: szendergés (csökkenő izomtónus, lassuló szemmozgások), felületes alvás (nincs szemmozgás, ellazult izmok), középmély alvás és a mély alvás. Az agyi impulzusok csökkenése miatt nem mutathatók ki álmodásra utaló jelek, testük ellazult állapotban pihen.

Az ember és a kutya alvásmintája között a fő eltérés a REM-szakasz hosszúságában rejlik. Míg mi alvásidőnknek hozzávetőleg egynegyedét töltjük REM-ben, addig kutyáinknál ez az idő csupán 10%. Az agy ekkor dolgozza fel mindazt, amelyet a nap folyamán megtapasztaltunk, szerepe rendkívül fontos a tanulás, a memória, az emlékek képezése terén. Kölyökkorban a rengeteg élmény, a környezet felfedezése és a tanulás miatt gyakoribbak a REM-szakaszok.

Akár a nap felét is alvással tölthetik...

… és nincs is ebben semmi kivetnivaló. Kutyáink alvását egyfajta rugalmasság jellemzi: testük szavára hallgatva akkor alszanak, amikor szükségük van rá. Pillanatok alatt képesek álomba zuhanni, és gyorsabban is ébrednek, mint mi emberek. Persze, akadnak kivételek: a hideg téli vagy esős napokon, vagy ha egyszerűen még túl korán van, nem tudunk mást, mint mosolyogni azon, ahogy kedvencünk csukott szemmel is azt üzeni nekünk: „bocsi, de ma egyszerűen nincs kedvem kibújni a takaró alól”.

Napjuk további 30%-át inaktív tevékenységekkel töltik, például pihenőhelyzetben követik szemükkel a gazdi minden lépését otthon, megfigyelik a külvilág eseményeit vagy órákig bámulják együltő helyükben a fákon csicsergő madarakat. A fennmaradó 20%-ban viszont aktívan talpon vannak, legyen szó egy sétáról, kirándulásról, a kutyaiskolai képzésről, kertészkedésről, házőrzésről vagy speciális feladatokról.

Ősi ösztönük még álmukban sem hagyja el őket: valaha a természetben éltek, ahol a legapróbb nesz is fenyegetést jelenthetett. Ezért is figyelhetjük meg, ahogy kutyánk a számunkra alig hallható zajra is kipattan az ágyból és fülét hegyezve figyel, esetleg nyüszögni, morogni vagy ugatni kezd. A kevesebb őrző-védő hajlammal megáldott ebek viszont a fülük botját sem mozdítják… Egy tanulmányban kutyák alvásmintájáról szerettek volna többet megtudni. Megfigyelték, hogy egy nyolcórás éjszakai alvás alatt átlagosan 23-szor ébredtek fel, egy ötperces ébrenlétet követően 16 percig aludtak. Az éberen alvó kutyák legalább annyira zavarónak bizonyultak a szomszédok részéről, mint amennyire hasznosnak azon a gazdiknak, akik kifejezetten otthonuk védelme és saját biztonságuk érdekében választották ki négylábú családtagjukat.

Az alvást befolyásoló tényezők

1. Életkor

A kutyák alvásigénye egyénenként változik, számos tényező befolyásolhatja. Az egyik legmeghatározóbb az életkor: mind a kölyök, mind az idős kutyák többet alszanak, mint felnőtt társaik. A vizsgálatban résztvevő 11-14 év közötti kisöregek 17%-kal kevesebb aktivitást mutattak napközben, mint a 7-9 éves társaik, míg a fiatal, 1,5-4,5 év közötti társaikhoz képest már 42%-os csökkenést mértek. Az életkor előrehaladtával a megszokott mindennapos tevékenységek is hamarabb lefárasztják a kutyát, anyagcseréjük fokozatosan lassul, szervezetük kevesebb energiát termel, melyet rövidebb idő alatt is használ fel. Ennek eredményeként általában véve többet és hosszabban alszanak.

Az időskorral járó lelassulás azonban komoly betegségek tünete is lehet, például ízületi gyulladás vagy rák. Esetükben kiemelten fontos a rendszeres állatorvosi ellenőrzés (legalább 6 havonta), hogy az esetleges problémákat időben felfedezhessük és elkezdhessük kezelni. A fájdalmas állapotok korai felismerése jelentősen hozzájárulhat idős kutyánk életminőségének javításához.

A kölyköknek is több alvásra van szükségük, akár napi 18-20 órára is. Ébrenlétük javarészét játékkal és környezetük felfedezésével töltik, mindezen izgalmak mellett a növekedés, erősödés is energiát emészt fel.

2. Méret

Az óriásfajták, így a német dogok, újfundlandik, bernáthegyik szintén többet alszanak kis-közepes méretű fajtársaikhoz képest. Ez talán csontozatuk, izmaik és belső szerveik nagyobb méretéből is fakadhat, melyek működtetése, fitten tartása is jóval több energiát igényel, s értelemszerűen több pihenést von magával. A nagytestű kutyák akár napi 18 órát is eltölthetnek alvással, pont mint a kölykök.

3. Aktivitásszint

A munkakutyák, így a rendőrkutyák, kutató-mentőkutyák, terelőkutyák, segítőkutyák napközben kevesebbet alhatnak borsos teendőik miatt. A munkára kitenyésztett fajták (és keverékeik), mint például a border collie, összességében kevesebb alvással is beérik, mivel feladatuk megköveteli az éberséget, elhivatottságot és az állandó készenlétet. A figyelmet igénylő feladatok ellátása közben napjuk nagy részét aktívan töltik, míg a hobbicélra tenyésztett ebek, pl. ölebek szabadon választott tevékenységekkel is elüthetik az idejüket, például alvással. 

4. Egészség

Ha jelentős változás állt be kutyánk alvási szokásaiban, látványosan többet alszik vagy zaklatott, a megszokott alvásidejében is nyugtalanul járkál fel-alá, nyüszög, itt az ideje egy alapos kivizsgálásnak. A feltűnő aluszékonyság és a túl sok alvás ugyanis súlyos betegségek tünete is lehet, többek között pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség és a Lyme-kór.

5. A család napirendje

Kutyáink rendkívüli alkalmazkodóképességgel lettek megáldva, így alvásuk idejét is napi rutinunkhoz fogják igazítani – mondhatni, szociális alvók. Az aktív családban élő kutyák általában véve kevesebbet alszanak azon társaikhoz képest, akik otthonára és gazdáira inkább a nyugalom jellemző vagy sokat vannak távol otthonról. Ha napközben több órát is kénytelenek egyedül eltölteni, jó eséllyel szundikálással fogják elütni – persze attól függően, hogy lakásban vannak tartva vagy lehetőségük van-e kijárni a kertbe. Az alvás kiváló unaloműző tevékenység lehet a magány óráiban. (Jó ötlet elől hagyni számára néhány játékot, melyekkel elszórakozhat a nap folyamán, míg mi hazaérünk.) Ezért is van az, hogy a fárasztó nap után hazaérve, ők kipihenten, tettre készen várnak ránk - csillogó szemeikkel, heves farkcsóválással adják tudtunkra, mennyire örülnek annak, hogy újra együtt lehetünk, hisz már alig várták, hogy sétára indulhassanak, játszhassanak velünk.

6. Változások az élethelyzetben

Hozzánk hasonlóan a hirtelen változások kedvenceinket is megterhelik, s nem várt módon reagálhatnak rá. Környezetükhöz, így családi életünkhöz is ügyesen alkalmazkodnak, a megszokott rutint érintő eltérések rájuk is kihatnak. Költözés, stresszes élethelyzet, egy családtag vagy négylábú pajtásának távozása alvását is befolyásolhatja. Időre van szüksége hozzászokni az újdonságokhoz, gondoljunk csak bele, egy otthonából kiszakított vagy a menhelyről kikerülő kutyának mekkora változással jár egy új környezet, új ház, új emberek, társak megszokása. Az alvás kiváló módja lehet jó közérzetének és életenergiáinak visszanyeréséhez. Hagyjunk neki időt, legyünk vele türelemmel és szeretettel.

7. Alvásproblémák

Bármennyire is jó alvó kedvencünk, sajnos adódhatnak olyan helyzetek, mikor az alvási szokásainak megváltozása komoly aggodalmat kelt a gazdiban. Különböző betegségek, lelki állapotok, így a depresszió és gyász is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kedvencünk túl sokat aludjon, míg az időskori kognitív működészavar, vagyis a demencia és a krónikus vagy poszttraumás stressz olyannyira felboríthatja alvását, hogy képtelen kipihenni magát a gyakori felébredésektől és a nehéz visszaalvástól. Az alvászavarok kialakulásához az ételérzékenység és a tápanyaghiány is hozzájárulhat. Figyeljünk arra, hogy kedvencünk megfelelő összetételű eledelt fogyasszon, és a szükséges vizmennyiséghez is hozzájuthasson a nap minden szakában (ld. Mekkora a kutyák vízigénye?) 

Honnan tudom, hogy eleget alszik a kutyám, netán alváshiánnyal küzd?

A kialvatlanság idővel fizikai, mentális és érzelmi szinten is megterhelő lehet számunkra – nincs ez másként kedvenceinknél sem. Koncentrációs és tanulási zavarok, viselkedési problémák (ingerlékenység, szorongás, agresszió), dezorientáció többek között azt is jelezheti, hogy kutyánk nem tudja megfelelően kipihenni magát.

A dolog szépsége, hogy kutyáink szinte bárhol, bármikor képesek elaludni. Szerencsére őket nem aggasztják az olyan mindennapos teendők, mint a bevásárlás elintézése, a bankszámlánk állapota vagy kapcsolati nehézségeink. Míg a mi agyunk folyamatosan kattog, gyakran megnehezítve az elalvást, addig ők békés álomban szenderegnek, hacsak egy váratlan zaj vagy esemény fel nem riasztja őket.

„Fáradt kutya a jó kutya”

Ha kizártuk a lehetséges egészségi okokat, illetve megkezdtük a fennálló probléma hatékony kezelését, ám kutyánk továbbra is nyugtalanul alszik, szenteljünk több figyelmet arra, hogy napközben elegendő fizikai és mentális stimuláció érje. Fárasszuk le egy kiadós sétával, korának, fizikumának és természetesen kedvének megfelelő hobbi vagy sporttevékenységgel (labdázás, agiliy, frizbi, úszás, futás, stb.). A szimatolós feladatok és az engedelmességi gyakorlatok, trükkök tanulása is remekül hozzájárul ahhoz, hogy a szellemileg több aktivitást igénylő kutya békésen átaludja az éjszakát.

Kutyánk jobb alvását elősegítheti, ha bejöhet hálószobánkba, és kényelmes fekhelyén – vagy gazditől függően az ágyban – hajthatja álomra fejét. Sokat elárul kapcsolatunkról az is, hogyan alszunk együtt kutyánkkal. Mindaddig, amíg életében nagyjából egyensúlyban van az aktív és inaktív periódusok száma, napközben is lehetősége van aludni, ha szervezete megkívánja, éjjel pedig velünk együtt alussza át az éjszakát, biztosak lehetünk afelől, hogy jól érzi magát - a boldog kutya egyik ismérve a nyugodt, pihentető alvás.

Még több cikk a témában: 

• Alvászavar kutyáknál I. – Öregség és demencia
• Alvászavar kutyáknál II. – Mozgáshiány és hormonok
• Alvászavar kutyáknál III. – Félelem és nyugtalanság
• Pózok, ahogy a kutyák szeretik
• Te hogyan alszol kutyáddal?